Puffer- és indirekt tartályok

Mi a különbség a puffertartály és az indirekt tároló között?

A két tartálytípus eltérő feladatot lát el, ezért érdemes először ezt tisztázni. A puffertartály a fűtési rendszer vizét tárolja: hőtartályként működik a hőtermelő (kazán, hőszivattyú, kandalló) és a fűtési körök között. Az indirekt tároló ezzel szemben a használati melegvizet állítja elő és tárolja: belsejében egy hőcserélő spirál kering át a fűtővízzel, amely átadja a hőt a melegvíznek anélkül, hogy a két közeg keveredne.

Egyszerűen fogalmazva: a puffer a fűtés „energiaraktára", az indirekt tároló pedig a melegvíz „tartálya". Sok rendszerben mindkettőre szükség van, és léteznek kombinált, tartály a tartályban kialakítású megoldások is, amelyek egyetlen készülékben egyesítik a két funkciót.

Az m-tech puffertartályok: a hatékony fűtés alapja

Az m-tech puffertartály legfontosabb előnye, hogy szétválasztja a hőtermelést a hőfelhasználástól. Ez különösen három esetben hoz látványos eredményt. Szilárd tüzelésű és vegyestüzelésű kazánnál a puffer felveszi a tüzelés során keletkező hőtöbbletet, így a kazán a legjobb hatásfokú tartományban üzemelhet. Hőszivattyúnál csökkenti a kompresszor indításainak számát, és biztosítja a leolvasztáshoz szükséges hőmennyiséget. Gázkazánnál pedig mérsékli a rövid, gyakori égőciklusokat.

A puffertartályban a víz hőmérséklet szerint rétegződik: felül gyűlik a legmelegebb, alul a leghűvösebb víz. Ezt a rétegződést (rétegzettséget) érdemes megőrizni, mert ez teszi lehetővé, hogy a fűtés mindig a kívánt hőmérsékletű vizet kapja. A puffer üzemi nyomása fűtési rendszerben jellemzően legfeljebb 3 bar, a megengedett hőmérséklet pedig általában 95 °C.

Az m-tech indirekt tárolók: kényelmes melegvíz

Az m-tech indirekt tároló a kazán vagy hőszivattyú hőjét egy nagy felületű hőcserélő spirálon keresztül adja át a használati víznek. Minél nagyobb a hőcserélő felülete, annál gyorsabb a tároló újramelegedése – ez különösen hőszivattyús üzemnél fontos, ahol a fűtővíz hőmérséklete alacsonyabb (jellemzően 45–55 °C), ezért nagy hőcserélő-felületű, „hőszivattyús" kivitelű tárolóra van szükség.

A használati vizet tároló készülékek belseje zománcozott kivitelű a korrózió ellen, és magnézium anóddal védett, amely feláldozódó elemként óvja az acél tartályt. A melegvizes tároló a hálózati hidegvíz-nyomásnak megfelelően magasabb, jellemzően 6–10 bar üzemi nyomásra van méretezve. Kettős hőcserélős tárolóinkkal ráadásul egyszerre két hőforrás – például napkollektor és kazán – is bekapcsolható a melegvíz-készítésbe.

Hogyan méretezze a tartályt?

A helyes méret kiválasztása dönti el, hogy a rendszer hatékony és kényelmes lesz-e. Néhány gyakorlati ökölszabály, amely segít a tájékozódásban:

Indirekt tároló melegvízhez: tervezéskor körülbelül 30–50 liter / fő a kiindulás. Egy négyfős háztartásnak így általában 150–200 liter elegendő, intenzív, kádas vízhasználat esetén érdemes 300 liter felé lépni.

Ha bizonytalan, érdemes inkább a nagyobb méret felé tájékozódni: a túl kis tartály gyakori újramelegedést és komfortromlást okoz, míg a kissé bővebb tartály stabilabb hőellátást és hosszabb hőtermelő-élettartamot ad.

Energiahatékonyság és hőszigetelés

A tartály akkor jó, ha a tárolt hőt minél tovább megőrzi. Ezért az m-tech tartályok vastag poliuretán hőszigeteléssel készülnek, amely minimalizálja a készenléti hőveszteséget. A használati melegvizes tárolókon az európai ErP-szabályozás szerint energiacímke (A–G skála) és megadott készenléti hőveszteség szerepel, így a típusok energetikai szempontból is összehasonlíthatók. Egy alacsony készenléti veszteségű tároló éves szinten érzékelhetően kevesebb energiát igényel a hőfok fenntartásához, ami közvetlenül megjelenik a rezsiben.

Beépítés és a kapcsolódó rendszerelemek

Egy tartály soha nem önmagában működik, hanem egy összehangolt rendszer része. A biztonságos üzemhez a tartály mellé tágulási tartály, biztonsági szelep, töltőszivattyú és gyakran hőfokvezérlés is szükséges. A fűtési oldal hőtágulását a zárt tágulási tartályok veszik fel, a nyomáshatárolásról és a biztonságos üzemről a biztonsági szerelvények gondoskodnak. Több hőtermelő vagy elkülönített körök esetén a hidraulikus váltók választják szét a primer és szekunder áramlást, a töltést pedig a fűtési keringető szivattyúk végzik. A puffer- vagy szolártöltés okos vezérléséhez a szivattyú vezérlők, a kiegészítő hőátadáshoz pedig a külső hőcserélők nyújtanak megoldást.

Karbantartás és élettartam

Az indirekt tárolók hosszú élettartamának kulcsa a magnézium anód rendszeres ellenőrzése: vízminőségtől függően nagyjából kétévente érdemes megvizsgáltatni, és szükség esetén cserélni, mielőtt teljesen elfogyna. Emellett a tárolót időnként vízkőtelenítés és a fenéken lerakódott üledék leürítése is óvja. A megfelelő vízkezelés és a szakszerű beüzemelés mellett az m-tech tartályok tartós, gondtalan üzemet biztosítanak.

Gyakran ismételt kérdések (GYIK)

Kell-e puffertartály gázkazán mellé? 

Hagyományos radiátoros rendszernél nem feltétlenül, de a puffer ott is csökkenti a rövid égőciklusokat és stabilizálja a hőmérsékletet. Szilárd tüzelésű kazánnál és hőszivattyúnál viszont a puffer gyakorlatilag elengedhetetlen a hatékony és kíméletes üzemhez.

Mekkora indirekt tároló kell egy családnak? 

Nagyjából 30–50 liter/fő az irányadó, így egy négyfős háztartásnak általában 150–200 liter elegendő. Ha gyakran többen fürdenek kádban vagy egyszerre több vételi hely üzemel, érdemes 300 liter felé lépni.

Mi a különbség az egy és a két hőcserélős indirekt tároló között? 

Az egy hőcserélős tárolót egyetlen hőforrás (például kazán) fűti, a két hőcserélős változat viszont egyszerre két forrás – jellemzően napkollektor és kazán vagy hőszivattyú – bekötését teszi lehetővé, így a megújuló energia is hasznosítható a melegvíz-készítéshez.

Miért fontos a magnézium anód? 

A zománcozott tároló acélfalát védi a korróziótól azzal, hogy feláldozódó fémként önmaga oxidálódik. Ha elfogy és nem pótolják, a tartály fala kezd korrodálni, ami lyukadáshoz és a tároló tönkremeneteléhez vezethet.

Alkalmas-e bármelyik tároló hőszivattyúhoz? 

Hőszivattyúhoz nagy hőcserélő-felületű, kifejezetten alacsony fűtővíz-hőmérsékletre tervezett tároló ajánlott, mert a hőszivattyú alacsonyabb hőfokon dolgozik, mint egy hagyományos kazán. A megfelelő kivitel kiválasztásában szívesen segítünk.

Hová kerüljön a puffertartály a rendszerben? 

A puffer a hőtermelő és a fűtési körök közé, hidraulikailag elválasztott pontra kerül, lehetőleg a hőtermelő közelébe, a rétegződést kihasználva. A pontos bekötést a rendszer felépítése határozza meg, ezért a tervezést érdemes szakemberre bízni.

Miért a Megatherm?

A Megatherm Kft.-nél az m-tech puffer- és indirekt tartályok teljes választékát megtalálja, kedvező ár-érték arányú, megbízható minőségben – és ami ennél is fontosabb: nálunk a teljes épületgépészeti rendszer kiépítéséhez szükséges valamennyi terméket egy helyen beszerezheti. A tartály mellé a hőtermelőt, a tágulási tartályt, a biztonsági szerelvényeket, a szivattyúkat és a vezérlést, a radiátorokat vagy a padlófűtést és a teljes csőhálózatot is egyetlen, összehangolt rendelésben megrendelheti, így nem kell több beszállító között egyeztetnie. Szakképzett munkatársaink terméktudása és több évtizedes fűtéstechnikai tapasztalata segít abban, hogy a megfelelő méretű és kivitelű tartályt válassza, raktárkészletünk pedig gondoskodik a gyors elérhetőségről. Akár egyetlen tárolót cserél, akár új rendszert épít ki, megbízható, hosszú távú partnerre talál bennünk.