Blog

Tisztelt vállalkozó kedvű Olvasó! Jelen írásban szeretnénk olyan hasznos tanácsokat adni, melyek figyelembe vétele lényegesen lecsökkentheti a fellépő problémákat felújításnál.

Összefoglaljuk azon szigetelési megoldásokat, lehetőségeket, melyekkel a fűtési rendszer korszerűsítésénél találkozhat. Reméljük a leírtak segítséget adnak, megkönnyítik a választást, lerövidítik az előkészületeket. Mikor a felújítás szó felmerül, általánosságban a már meglévő rendszer kisebb nagyobb átalakítására gondolhatunk. Azonban az átalakítás akár teljes rendszercserét is jelenthet (beleértve a vezetékhálózat és a berendezések korszerűsítését is).

Ezért mikor a fűtési rendszer egészéről beszélünk, érdemes azt részeire bontani, a könnyebb tárgyalhatóság, áttekintés céljából. Így három fő részre lehet osztani, úgy mint:

- a fűtő és/vagy hideg-melegvíz termelő (HMV) berendezések (kazán, bojler)

- a fűtési vezetékhálózat és kiegészítései (csövek, szigetelések, ezek rögzítése), egyéb szerelvények, kiegészítők, berendezések (a különböző elzáró-szabályzó szelepek, csapok, termosztátok, szivattyúk, stb.)

- a hőleadó rendszer (radiátor, padlófűtés stb.)

Szigetelések

Jelen viszonylatban a minél kevesebb energiahasználat és veszteség a legfontosabb szempontok közül való. Az energiaárak, és a környezetvédelem egyre gazdaságosabb, egyre kíméletesebb megoldásokra sarkal minket. Míg 10 évvel ezelőtt nem számított az energia-pazarlás, úgy ma már akár ezreket is lehet spórolni egy jól szigetelt fűtési hálózaton. Különleges besorolásba tartozik a padlófűtési rendszerek szigetelése, azonban ezek kialakítása sem elhanyagolható szempont!

Csőhálózat szigetelése

A csöveket immár tucatnyi megoldással lehet a hőveszteségtől védeni. A használható technológia nagyban függ mind a cső anyagától, mind felhasználásától. Összességében elmondható, hogy majd minden megoldás lehetséges, kezdve az egyszerű statikai védőcsőtől egészen a klimarendszerek hőszigeteléséig. Mikor fűtésünket felújítjuk, megoldásként alkalmazható, a falban vagy aljzatban szerelt fűtéscső. Ha ezen megoldást választjuk néhány dologra oda kell figyelni. Mikor a csövet betonba helyezzük, egy olyan fix közegbe kerül, melyben mozgásra korlátozottan képes csupán. Azonban a csőnek (főleg fűtés esetében) kell hely a hőtágulás miatt. Ha ezt nem biztosítjuk, a cső hamar elfárad, a kötések meglazulnak (az állandó és a váltakozó feszüléstől). Ekkor a rendszer elkezd ereszteni, és jöhet az aljzatbeton vésése. Ezért minden esetben alkalmazzunk vagy merev csőhéjat (melynek átmérője nagyobb legyen a csőnél) vagy szivacsos szigetelést. Mindkét megoldás jó. Merev szigetelést általában az ötrétegű csöveknél alkalmaznak. Az ok igen egyszerű. Miután a szerelő lefektette a csöveket, az építészek betonoznak. Sajnos az esetek többségében a betonozás alatt a csövek komolyan sérülnek... Persze tisztelet a kivételnek!

Padlófűtés szigetelése

Bár kicsit kilóg a sorból, azonban mindenképpen megemlíteném a padlófűtés szigetelését. Mikor padlófűtést alakítunk ki, a fő szempont az, hogy a csövek a hőt a szobába és ne az alsó szint, vagy a pince felé adják le. Ezért a csöveket szigetelésre, vagy újdonság képen már szigetelésbe helyezik. A bevált módszer az, hogy a betonra helyezik a szigetelőlemezt, ez kap egy védőfólia réteget. Erre aztán ráhelyezik a térhálót, amihez a csövet rögzítik. Végül a falak és a beton találkozása közé peremszigetelést helyeznek a dilatáció miatt. Új technológiának számít, hogy olyan szigetelőlemezt alkalmaznak, mely kialakításából eredően a cső rögzítésére is alkalmas. Ráadásul ezen megoldás tökéletesebb szigetelést biztosít, a padlófűtés magasabb hatásfokkal működik. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy a padlófűtés csőnek nem kell-e a hely a tágulásra? Tulajdonképpen kell, azonban több tényező is elhanyagolható mértékűre csökkenti. Egyrészt a padlófűtésben maximum 40 C°-os víz keringhet (elvileg...). Ezen hőmérséklet mellett a cső igen kis mértékben tágul, ráadásul az anyaga is olyan, hogy ezen tágulás ne vegye komolyan igénybe. Azért, hogy még biztonságosabb legyen a kiépített rendszer, a padlófűtésbe nem tesznek csatlakozó szerelvényeket. Minden kört külön tekernek le, mindegyikhez külön tekercs csövet használva. Elvileg alkalmazható lehetne a toldás, megfelelően védve, azonban nem elterjedt, mivel a kötés esetleges hibájáért senki sem vállal szívesen garanciát.

Rögzítések

A csőrendszerek kialakításához tartozik még azok rögzítése. Mint minden más területén az épületgépészetnek, itt is kiterjedt technológiai megoldások léteznek. Részletes kitárgyalásuk nem csak, hogy szinte képtelenség, de tulajdonképpen felesleges is. A különböző bilincsek, rögzítő-klipszek, egyéb megoldások mind az adott rendszertől függnek.

Világszerte az energiaárak folyamatos emelkedése zajlik, ami a felhasználókat egyre inkább energia-megtakarítási beruházásokra ösztönzi. A mechanikus működési elvű „tekerős” termosztátok részesedése a hazai piacon kb. 60-70% körüli. Ezek a termosztátok a kívánt hőmérsékletérték alatt kapcsolják be a kazánt, majd felfűtve a helyiséget, a beállított érték fölött lekapcsolják a hőtermelőt. Egy ilyen termosztát által vezérelt fűtési rendszer energiafogyasztását 100%-nak tekintve még adódnak lehetőségek az energiafogyasztás csökkentésére: A fenti működés magával vonja a helyiség jelentős hőmérséklet-ingadozását, mely a komfortérzet mellett az energiafogyasztásra is kedvezőtlen hatással van. 

Elektronikus szobatermosztátok

A hőmérséklet-ingadozás csökkentését szolgálják az elektronikus szobatermosztátok, melyek alkalmazása 5% körüli energia-megtakarítást eredményezhet. Egy átlagos családi ház esetében a digitális termosztát magasabb ára kb. egy év alatt megtérül. A szabályzási pontosság javításával azonban nem lehet igazán jelentős megtakarítást elérni. Ehhez tudatos fűtésszabályozás szükséges, mely elsősorban időszakos fűtéscsökkentést jelent. Ha figyelembe vesszük azt az ún. ökölszabályt, hogy 1°C-os hőmérséklet-csökkentés 5-6%-os energia-megtakarítást eredményez, egy éjszakai (8 órás) 3 °C-kal alacsonyabb hőmérséklet havi szinten 6-8%-os, egy napközbeni hőmérséklet csökkenés további 6-10%-os energia-megtakarítást eredményezhet.

Időprogram szerinti fűtésszabályozás

A korszerű készülékek lehetőséget biztosítanak az épület időprogram szerinti fűtésszabályozására. Az időprogram tudatos alkalmazásával és a digitális szabályozással tehát már közel 20%-os energia-megtakarítást érhetünk el. További lehetőség a téli szabadság idejére történő hőmérséklet-csökkentés is, mely a Honeywell termosztátokon a szabadság program segítségével egy gombnyomással elérhető.

Az optimalizáció funkció

További - energiamegtakarítást eredményez az optimalizáció funkció, mely a készülék szerelői menürendszerében aktiválható. Aktivitását működésbe lépésekor a kijelzőn az „OPT” felirat megjelenése jelzi. Az optimalizáció arra szolgál, hogy a készülék a beállított időpontra elérje a kívánt hőmérsékletet. (optimalizáció nélkül a termosztát a beprogramozott időpontban kezd el fűteni, és valamikor az épület és a fűtési rendszer hőtechnikai adottságainak megfelelően eléri a kívánt hőmérsékletet.)

A Honeywell digitális szobatermosztátjai

A Honeywell digitális szobatermosztátjai időciklusos működési elvvel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy a ciklusparaméter értékétől függően meghatározott hosszúságú időciklusonként végeznek számításokat. A készülék ilyenkor azt dönti el, hogy az adott időciklusban hány percet kell fűteni és hány percet nem. A Honeywell termosztátok szabályzási algoritmusa arányos integráló. A készülékek ezt a gyakorlatban úgy valósítják meg, hogy a parancsolt és az aktuális hőmérséklet közti nagy különbség esetén folyamatosan, míg kis különbség esetén (arányossági tartomány gyári beállítása: 1,5 °C, de 1,5-3°C-közt állítható) szakaszosan üzemeltetik a kazánt. A számítás alapjául a parancsolt hőmérséklet érték és az aktuális szobahőmérséklet érték szolgál. Amennyiben a két hőmérséklet-érték különbsége nagyobb az arányossági tartománynál, a készülék a teljes időciklusban bekapcsolva tartja a kazánt, ha ez e különbség kisebb - tehát az aktuális szobahőmérséklet érték már az arányossági tartományon belül van, a készülék az időciklusnak csak egy részében kapcsolja be a kazánt.

A padlófűtés szabályozása

A padlófűtés szabályzása a rendszer nagy hőtehetetlensége - lassúsága - miatt nehezebb kérdés, minden esetben az adott rendszertől függ. Ezért az illesztést egy kis próbálgatással lehet a legjobban megtenni. A javasolt ciklus 3, amely 20 perces ciklusidőt eredményez. Minimum bekapcsolási időtartam a gyári érték (1 perc) helyett 2, 3...5, próbálkozással dönthető el, melyik a legmegfelelőbb. Fontos tudni, hogy a termosztát beállítását nem átmeneti időszakban kell elvégezni, hanem téli időszakban, mert ekkor a legfontosabb a pontos működés.

Cikkünkben igyekszünk körbejárni a kazánok témakörét, megnézzük milyen kazántípusok vannak, mik az előnyeik-hátrányaik, illetve szót ejtünk a kazánokkal kapcsolatos technológiákról is. Segítünk eligazodni a választás során felmerülő szempontok között, és megmutatjuk, mire érdemes figyelni a hatékony, biztonságos és hosszú távon gazdaságos fűtési rendszer kialakításához.

A kazán teljesítményének meghatározása

A kazán teljesítményének meghatározása, a fűtési rendszer első és legfontosabb pontja. Azonban a kazán kiválasztásánál mindenképpen figyelembe kell venni a következőket: az épület hőszükséglete, annak számítása (mely a kazán fűtő-teljesítmény meghatározáshoz kell) azt, hogy a kazánt fűtésre, vagy fűtésre és HMV (hideg-melegvíz) termelésre akarjuk-e használni kéménybe köthető, vagy zárt égésterű (parapet turbós) égéstermék elvezetéssel rendelkezzen, a tüzelőanyag szempontjából földgáz vagy pb-gázt alkalmazunk-e.

Hazai választék

Hazánkban számos kazángyártó cég terméke van forgalomban és összességében elmondható, hogy az igény és a pénztárca tekintetében is kiterjedt a választék. Megkönnyítendő a választást, leírunk néhány szempontot, amelyeket érdemes megfontolni befektetésünk előtt. Amikor a teljesítmény függvényében kazánt választunk, eldönthetjük, hogy álló- vagy fali kazánra van-e szükségünk. Mindenképpen körültekintően kell eljárni, megfelelően kell a számításokat elvégezni, hiszen sem a szükségesnél kisebb, sem a nagyobb kazán nem lesz megfelelő működésű. A kisebb teljesítmény esetén nem lesz képes “befűteni” a lakást, míg a nagyobb kazán nem lesz megfelelően kihasználva, esetlegesen a vezérlés nem lesz jó, “szaggatott” lesz az üzem, ebből eredően a kazán élettartalma lecsökkenhet.

Kazánok típusai

Állókazán

Ezen kazánok elterjedt neve, az öntöttvas égőtérrel és nagy víztérrel rendelkező, földön elhelyezett kazánokra vonatkozik. Általánosságban igaz, hogy magas fűtőteljesítmény esetén (40-50 kw vagy több) az egyedüli választás. A falikazánoknál valamivel magasabb a várható élettartalma. Több helyet igényelnek fali társaiknál, és valamivel “lomhábbak”, magasabb a felfűtési idejük, valamint az égősor szabályzása sem olyan kifinomult, mint a falikazánoké. Téves szemlélet, hogy az állókazánok “örökéletűek”. Mint minden más, idővel ezen berendezések is elromlanak, elavulnak! Valóban magas az üzemideje, azonban ezt csak megfelelő beépítés valamint rendszeres karbantartás mellett lehet biztosítani!

A fontosabb jellemzők, és szerepük, álló kazánok esetében

Ionizációs lángőrzés

Napjaink korszerű megoldása, lényege, hogy egy elektronikus gyújtó- lángőrző rendszer csak akkor gyújtja be a kazánt, amikor annak fűtenie vagy meleg vizet kell termelnie. Így elmarad az őrláng s annak költsége (kb. 6000-7000 Ft évente). Emellett ez a megoldás nagyobb üzembiztonságot is nyújt a régebbi termo-elektromos lángőrzésű készülékekhez képest. Hiszen ha a bimetál (hőtáguló) elem elromlott, akkor a kazán nem gyújtott be, miáltal például télen a nyaraló rendszere lefagyhatott.

Egy és kétfokozatú készülékek

Napjainkban már általánosságban elterjedt a kétfokozatú égővezérléssel ellátott álló kazán. A kétfokozatú vezérlés azt jelenti, hogy a kazán égősora nem csak maximálisan vagy egyáltalán nem működik, hanem beiktattak egy köztes üzemet is. Mindenképpen javasolt ezt a magasabb szintű energia-hatékonyságot biztosító megoldást választani. Nem csak azért, mert gazdaságosabb lesz az üzem, hanem azért is, mert a kazán ki-be kapcsolásainak száma csökken, miáltal az élettartalma is jelentősen megnő.

Falikazán

Jelenleg a legdinamikusabban fejlődő kazántípus. Az kazán égőtere lemezből készül, és általánosságban a fontosabb szerelvényeket (úgy mint töltő-szivattyú, tágulási tartály) is tartalmazza. Legtöbbször ezen készülékek már modulált (folytonosan szabályozott) égősorral vannak szerelve, amely gazdaságosabb és komfortosabb üzemet hivatott szolgálni. A moduláció általában 40-100 %-ig terjed. Fontos szempont még az elektromos védettség. Hiszen ha például kád fölé, vagy csapoló közelébe helyezzük kazánunkat, annak mindenképpen Ipx5D védettségűnek, “fröccsenő víz” ellen védettnek kell lennie! A gyártók szinte havonta jelentetik meg újabb és újabb készülékeiket, egyre kisebb méretekkel, valamint igazodva a magasabb komfort igényhez.

Mikor falikazánról beszélünk, több fő jellemző alapján tudjuk azokat csoportokra bontani.

Falikazánok típusai

A csak kimondottan fűtésre alkalmas kazánok, jelenleg kezdenek háttérbe szorulni. Helyüket a magasabb technikai szintet jelentő, tároló vezérléssel ellátott kazánok veszik át. Ezek amellett, hogy csak fűtésre is alkalmazhatóak, képesek egy indirekt (közvetett) fűtésű melegvíztároló vezérlésére is. (Ennek leírását lásd lejjebb!) Ezáltal akár később is kiváltható a villany vagy gázbojler egy indirekt tárolóval.

Fűtő + melegvíz-biztosító fali kazánok

Kombi készülékek

Ezen kazánok amellett, hogy a fűtésünket biztosítják, a melegvíztermelést is ellátják. A melegvizet átfolyós rendszerben állítják elő, melynek lényege, hogy a csapoló (pl.: mosdó) használatakor a hidegvíz a fűtőtéren keresztül áthaladva melegszik fel. Bár komoly előnye, hogy nem kell külön melegvíztermelő berendezés, néhány szempontot érdemes figyelembe venni. A legfontosabb hátrány, hogy nagyon kicsi a melegvízkomfortja. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy míg kézmosásra elegendő, addig zuhanyzásnál, vagy kádtöltésnél már nem kielégítő a melegvíz mennyisége. Ráadásul gazdaságosságát tekintve sem a legjobb. Csak kis melegvízigény esetén (nyaraló, kevés használó) lehet megfelelő választás.

Beépített tárolós készülékek

Érdekes hibrid berendezések. A kombi, és a külön tárolóval ellátott készülékek között helyezkednek el. Lényegében egy kombi készülék, melyben egy rétegtároló van. Ennek az a szerepe, hogy a felmelegített vizet tárolja, folyamatosan utánmelegítve, s amikor melegvíz elvétel van, innen látja el a melegvíz leadását. Közben a kazán folyamatosan biztosítja az “utánpótlást” a rétegtárolónak. Ezáltal folyamatosabb, magasabb mennyiségű melegvízleadás érhető el. Azonban ez a készülék sem képes megfelelően igazodni egy család “kádas fürdéséhez”
Fűtő kazán + indirekt tároló: az előzőleg már említett megoldás a legmagasabb melegvízkomforttal rendelkezik. A lényege, hogy a kazán egy fűtőspirálon keresztül adja le a melegvízhez szükséges hőenergiát a fűtési vízből. A tároló mérete 120-160 l -ig terjedhet, ennek kiválasztása csupán igényeink függvénye. A legmagasabb melegvízkomforttal rendelkezik, hiszen folyamatos a melegvízhőmérséklet (a kazán elektronikája “figyeli” a melegvíz hőfokát, s ha kell rámelegít), ebből eredően folyamatosan rendelkezésre áll 120-160 l melegvíz! Indirekt tárolót álló kazánhoz is lehet csatlakoztatni!

Kéményes és zárt égésterű (parapet turbós) készülékek

Fontos lehet még az égéstermék elvezetés és az égési levegő ellátásának módja. Létezik hagyományos kéménybe köthető és parapetes, turbós (zárt rendszerű) füstgázelvezetés is. A kéményes rendszert most nem tárgyaljuk, általában közismert.

Egészen más a helyzet a zárt égésterű kazánoknál. Ezen rendszer lényege, hogy a füstgázt nem “hagyományos” kéményben vezetik el, hanem egy (a készülékben elhelyezett ventilátorhoz csatlakoztatott) cső a csőben (két cső, egyik a másikon belül) rendszerrel. Az égéstermék elvezetése és a levegőszükséglet biztosítása ezen keresztül történik. Mind biztonsági, mind műszaki szükségesség (pl.: nincs kémény az épületben, vagy nem megfelelő) szempontjából jó néhány esetben egyedüli megoldásként szerepel.

További technológiák

A következőkben olyan megoldásokat, eljárásokat, technológiákat szerepeltetünk, melyek jelen vannak mind a fali, mind az álló kazánok esetében.

Időjárásfüggő szabályozás

Vannak kazánok, melyekben beépítve, másokban előkészítve van ez az opció. Más kazánoknál ez a távszabályzó képessége. Lényege, hogy a kazán modulálását (vezérlését) a külső hőmérsékleti viszonyokhoz igazítja. Így például hirtelen felmelegedésnél vagy lehűlésnél nem kell azonnal a termosztáthoz rohanni és átállítani (ami bizonyos esetekben nem is túl egyszerű...) hanem a kazán “magától” vált a megfelelő hőmérséklethez igazodva. Ezáltal kimarad a szobai termosztát “késedelmi ideje”, folytonosabb és gazdaságosabb a szabályzás. Álló kazánoknál mindenképpen a két fokozatú kell ezen rendszer megfelelő működéséhez. A legtöbb kazán képes immár külső hőmérséklet-érzékelő fogadására.

Kondenzációs kazánok

Másik, viszonylag modern technológia a kondenzációs kazán (termékválasztékunkban számos ilyen kazán szerepel, szeretnénk figyelmébe ajánlani közülük a Radiant kondenzációs kazánokat). Ezen rendszernek tömören az a lényege, hogy a kazán képes az égéstermékből is kinyerni a rejtett hőt, miáltal plusz hőmennyiséget tud produkálni. Másik nagy előnye, hogy alacsony hőmérsékletű rendszer (pl.: padlófűtés) esetén is gazdaságosabban működtethető. Egy azonos kategóriájú nem kondenzációs kazán teljesítménye 85-94 % körüli értéket mutat. Ezen kazánhoz viszonyítva a kondenzációs kazán 104-106 %-os teljesítményt is elérhet! Azonban a megfelelő üzemhez elengedhetetlen a rendszer körültekintő kialakítása!

Ennyit röviden a kazánokkal kapcsolatban. Természetesen ezen felsorolás nem teljes körű, a cél az volt, hogy egy általános képet kapjon az olvasó. Mindenképpen tanácsos szakkereskedő tanácsát kérni kazánvásárláskor. A Megatherm Kft. országos hálózatában dolgozó szakemberek szívesen állnak olvasóink rendelkezésére a nyitott kérdések megválaszolásában!

A minőségi falkazánok gyártásában élenjáró olasz Radiant cég által szabadalmaztatott műszaki megoldás a közvetett fűtésű tárolóval ellátott falikazánok használati melegvíz-termelésének fokozására.

A Duopass tulajdonképpen a készülék hatásfokának melegvíz-oldalon való jelentős mértékű megnövelését jelenti. A megoldás lényege, hogy a hidegvíz oldalról belépő hálózati vizet egy járulékos hőcserélő szekunder oldalán vezetjük keresztül, míg annak primer oldalát a tároló spiráljából visszatérő fűtőközeggel fűtjük.

Ennek következtében a tárolóba a szokásos 10 Celsius fok körüli belépő hőmérséklet helyett kb. 35-40 Celsius fok hőmérsékletű előmelegített víz kerül, és a tartályban már sokkal gyorsabban lehet a vizet a megkívánt hőmérsékletre felmelegíteni.

Ezzel a megoldással jóval kisebb teljesítményfelvétel és fizikai méretek mellett elérhető olyan használati melegvíz teljesítmény, amelyet a Duopass megoldás hiányában csak nagyobb teljesítményű kazánnal, és/vagy jóval nagyobb méretű tárolóval lehetne elérni.

A melegvízkészítő berendezés megfelelő kiválasztása fontos lépés az épületgépészeti munkálatok során. A kiválasztásnál egyaránt figyelembe kell venni az építészeti adottságokat és a felmerülő melegvízigényt. A helytelenül megválasztott melegvíztermelő sok bosszúságot okozhat a későbbi használat során, például nem megfelelő mennyiségű vagy hőfokú melegvíz-szolgáltatás formájában. Az alábbi írásunkkal abban próbálunk segítséget nyújtani, hogy mindenki a számára megfelelő melegvízkomfortot biztosító készüléket válassza.

Melegvíztermelő berendezések

Átfolyós készülékek

Tároló rendszerű vízmelegítők

Tároló rendszerű vízmelegítőt kell választanunk, amennyiben nagyobb melegvízkomfortot szeretnénk biztosítani. Ezekre a készülékekre az jellemző, hogy az űrtartalmuknak megfelelő mennyiségű melegvizet állandóan biztosítják. Ebben az esetben nem a csapnyitás pillanatában állítjuk elő a melegvizet, hanem egy adott mennyiség folyamatosan rendelkezésünkre áll. A csapnyitás tehát nem jár együtt automatikusan a készülék begyújtásával. A melegvíz elvételekor a tároló folyamatosan töltődik a hálózati vízvezetékről, és amikor a hidegvíz eléri a hőfokérzékelő szintjét, akkor indul el a tároló fűtése.

Hőközpontok

Az előző két részben bemutattuk a fűtési rendszer két végpontját: a hőtermelőt és a hőleadót. Most a kettő közötti kapcsolatra fókuszálunk. Ez ugyanolyan fontos, mint a kazán vagy a radiátor kiválasztása, hiszen hiába tökéletesek az egyes elemek, ha a rendszer kapcsolatai hibásak.

Építkezni szeretnék! Kihez forduljak, ki segít eldönteni, hogy mi számomra a legmegfelelőbb?

III. rész – A hőtermelő és hőleadó közti kapcsolat

1. A kapcsolatot biztosító rendszer – csőhálózatok

A csövek anyaga és szerelési módja meghatározza a rendszer hatékonyságát, megbízhatóságát és esztétikáját.

Alapvető elvárás: rejtett szerelés

A mai elvárások szerint a csöveket jellemzően az aljzatban vagy a falban vezetik. Ez esztétikusabb és praktikusabb megoldás, kivéve, ha ez műszakilag nem megoldható. A gázvezetékek kivételével a legtöbb vezetéket ma már rejtetten szerelik családi házakban is.

2. A főbb csőtípusok jellemzői

Acélcsövek

• Ma már főként ipari rendszerekben vagy meglévő etázs fűtések bővítésénél használják.
• Nagy átmérő, gravitációs rendszerekhez.
• Elavultnak számít, csak speciális esetekben javasolt.

Műanyag csövek

• Kevésbé elterjedtek fűtésnél, de ha a vezeték maga a hőleadó (pl. padlófűtés), akkor gyakran használt.
• Olcsóbb, de kevesebb előnnyel jár, mint a többrétegű alternatívák.

Többrétegű csövek (pl. ötrétegű csövek)

• Legelterjedtebb megoldás napjainkban.
• Felépítés:
• Belső és külső réteg: térhálósított műanyag (rugalmasság, finom felület).
• Középső réteg: alumínium (forma- és nyomástartósság).
• Ragasztórétegek: biztosítják a stabilitást.
• Előnyei:
• Burkolat alá szerelhető.
• Gyors és pontos kivitelezés.
• Megbízható kötésrendszer (préskötés, roppantó gyűrű).
• Veszély:
• Gyenge minőségű termékek megjelenése: pl. vékonyabb alumíniumréteg → csalóka ár, csökkent megbízhatóság.
• Megatherm ajánlott termékei:
• m-tech ötrétegű csövek: Gyorsan és egyszerűen szerelhetőek, hajlékony és alaktartó csőrendszer, korrózióálló és vízkőmentes, oxigéndiffúzió mentes, széles idomválaszték
• Alkalmasak fűtésre, padlófűtésre, ivóvízhálózatra is (típustól függően).

Rézcsövek

• Környezetbarát, gombaölő, antibakteriális tulajdonságú.
• Szerelhető forrasztással vagy korszerű préskötéssel.
• Megjelenése elegáns, falon kívül is esztétikus (lakkozással).
• Széles alkalmazási lehetőség, hosszú élettartam.

3. A működéshez szükséges szerelvények

Szabályozó és beavatkozó szerelvények

• Radiátorszelepek

A termosztatikus szelep lehetővé teszi a helyiségenkénti szabályozást. Pl.: ha a nappaliban sokan tartózkodnak, csökken a kazán által felmelegített víz hőmérséklete, de a termosztatikus szelep más helyiségekben nyitva marad → mindenki komfortosan érzi magát.

• Szobatermosztátok
• Létezik manuális, digitális, programozható.
• Heti programozású termosztát használatával:
• 1°C hőmérséklet-csökkentés = kb. 7% energiamegtakarítás.
• Már egy szezon alatt megtérülhet.
• Csőtermosztátok
• Mérési adatokat szolgáltatnak a szabályozás számára.
• Léteznek passzív, energia nélküli típusok is.
• Váltószelepek
• Áramláskörök vezérlésére, hőmérséklet szinten tartására.
• Fontos összetevő például több zónás rendszereknél.
• Időjárás-követő szabályzók
• A külső hőmérséklethez igazítják a kazán előremenő hőfokát.
• Nem használható együtt szobatermosztáttal – egy rendszerben csak az egyik szükséges.

Kazánbiztosító szerelvények

• Keringető szivattyú: A fűtőközeg keringtetése.
• Tágulási tartály: A hőtágulásból eredő nyomásváltozás kiegyenlítése.
• Biztonsági szelep: A túlnyomás okozta meghibásodás ellen védi a rendszert.

Egyéb fontos elemek

• Iszapleválasztó: Eltávolítja a rendszerbe került szennyeződéseket, pl. oxigéndiffúzióból keletkező lerakódásokat is.
• Levegő-leválasztó: A buborékok eltávolítása a rendszerből.
• Hőcserélő: Különböző rendszerek hő-átadásához, fizikai szétválasztásához.
• Osztó-gyűjtő: A fűtési körök szabályozása, hidraulikai beszabályozás.
• Kazántöltő: A rendszer feltöltése és ürítése.

Összefoglalás

Egy jól működő fűtési rendszer észrevétlen – bármilyen az időjárás, a belső komfort állandó. Ehhez a technológia már adott, de a megfelelő alkalmazásához szakértelemre van szükség.

Kihez forduljunk?
Aki nemcsak az egyes elemeket ismeri, hanem átfogó rendszerszemlélettel a legjobb megoldást kínálja az Ön elképzelései alapján.

Az építkezés az egyik legnagyobb beruházás az életben. Az itt meghozott döntések hosszú távon hatnak ránk – vagy örömöt, vagy bosszúságot hoznak.
A gépészet a lakás értékének csak 5–15%-át teszi ki, de ha a megfelelő szakember bevonásával tervezzük meg, akkor nemcsak működik, de hosszú távon is megbízható és gazdaságos lesz.

Az előző részben arról írtunk, milyen fontos a megfelelő hőtermelő berendezés kiválasztása. Most a fűtési rendszer másik végpontjáról lesz szó – a hőleadókról –, amelyek legalább ilyen meghatározóak, ráadásul ezek azok, amelyek leginkább „szem előtt vannak”.

Építkezni szeretnék! Kihez forduljak, ki segít eldönteni, mi számomra a legmegfelelőbb?

II. rész – Hőleadó rendszerek

Mi az a hőleadó rendszer?

A hőleadókat két fő csoportba soroljuk:

• Konvekciós (levegőmozgással járó hőátadás)
• Sugárzó (felületek közti hőátadás, levegő felmelegedése nélkül)

A konvekciós fűtés érthetőbb: meleg levegő kering a térben. A sugárzó fűtésnél viszont sokak számára nehezen elképzelhető, hogyan melegszik fel a lakás, ha nem is a levegőt fűtjük.

Egy egyszerű kísérlet segíthet ezt megérteni:
Menjünk ki egy napsütéses téli napon, és álljunk egy olyan helyre, ahol a napos és árnyékos területek közel vannak egymáshoz. Ugyan a hőmérséklet 0 °C körül van, a napon mégis érezzük, ahogy az arcunkat melegíti a nap. Pár lépés árnyékba, és már fázni is kezdünk – noha a levegő hőmérséklete nem változott. Ez a nap sugárzó hőjének hatása. Ugyanez történik a sugárzó fűtés esetén otthonunkban is.

Minden hőleadó kombinálja a kétféle hőátadást, de nem egyenlő arányban. Minél nagyobb a sugárzó hatás aránya, annál alacsonyabb közeg-hőmérséklettel is működtethető, ami hatékonyabb és energiatakarékosabb fűtést eredményez.

Ismert hőleadó rendszerek

1. Radiátoros fűtés (80% konvekció – 20% sugárzás)

Előnyei:

• Könnyen és pontosan szabályozható
• Gyorsan reagál a hőigény változásra
• Elterjedt, így sok a jól képzett szakember
• Kedvező ár-érték arány

Típusai és jellemzőik:

• Acéllemez radiátor (Star acéllemez lapradiátorok)
  A Megatherm Kft. kínálatában elérhető Star radiátor esztétikus, lekerekített kialakítású, gyermekbarát, kiváló minőségű alapanyagból (1,25 mm acéllemez) készül. Egyedülálló módon már 200 mm-es építési magassággal is elérhető, így alacsony parapet alá is beépíthető.
• Alumínium radiátor (Best aluminium tagosítható radiátorok)
  Kiváló hőleadás, különösen ajánlott panellakásokba. Fontos: ne keverjük egy rendszerben acél- és alumínium radiátorokat, mert az eltérő anyagú elemek korróziót okozhatnak.
• Törölközőszárító radiátor (m-tech fürdőszobai radiátorok)
  Kiemelkedő dizájn, fürdőszobák praktikus és stílusos eleme. Széles forma- és méretválasztékban elérhető.

2. Padlófűtés (50% konvekció – 50% sugárzás)

Előnyei:

• Egyenletes, kellemes hőérzet
• Alacsony hőmérsékletű vízzel is hatékony
• Energiatakarékos

Fontos technikai szempont:
Az oxigéndiffúzió miatt nem megfelelő csőanyag esetén korrózió, iszaplerakódás léphet fel. Ezért érdemes olyan rendszert választani, amelynél a csövek diffúziómentes kialakításúak.

3. Fal- és mennyezetfűtés (20% konvekció – 80% sugárzás)

Előnyei:

• Rendkívül hatékony sugárzó fűtés
• Alkalmas hőszivattyúval, napelemmel működő rendszerekhez
• Ugyanolyan komfortérzet alacsonyabb levegő-hőmérséklettel

Összefoglalás

A hőleadó rendszer kiválasztása nem pusztán esztétikai kérdés. A sugárzó és konvekciós arány, a működtetési hőmérséklet, az energiahatékonyság és a kompatibilitás mind-mind meghatározó tényezők.

Folytatjuk sorozatunkat a fűtési rendszerek harmadik nagy elemével: a hőtermeléstől a hőleadásig tartó úttal.

Háromrészes cikksorozatunkkal azoknak kívánunk segíteni, akik építkezés előtt állnak, és a fűtési rendszerüket tudatosan, energiahatékonyan szeretnék kialakítani. Sorozatunk első részében a kazánválasztásról lesz szó, hiszen ez az egyik legmeghatározóbb eleme egy jól működő, hosszú távon is gazdaságos fűtési rendszernek.

Építkezni szeretnék! Kihez forduljak, ki segít eldönteni, mi számomra a legmegfelelőbb?

I. rész – A kazánválasztás alapjai

Miért fontos a korai tervezés?

Az egyik legfontosabb kérdés, amit időben fel kell tennünk:
„Ki segíthet nekem abban, hogy a legjobb döntést hozzam meg?”

Minél hamarabb tesszük fel ezt a kérdést, annál több lehetőség áll előttünk. A késlekedés gyakran nem is pénzkérdés, hanem az információ és előrelátás hiánya. Sokan az építész vagy belsőépítész kezébe adják a döntéseket, és ez sok esetben működik is – de csak akkor, ha a gépészeti szempontok is időben bekerülnek a tervezésbe.

A legfontosabb tanács: ne csak építésszel konzultáljunk, hanem már a tervezés legelső fázisában kérjük ki épületgépész szakember véleményét is. A telek adottságai, a beépíthetőség és az energetikai célok együttesen határozzák meg, milyen rendszer lesz ideális számunkra.

Az épületgépészet nem utólagos kérdés

Sokan csak az építési engedély után, vagy a szerkezetkész állapotban kezdenek el a gépészeti kérdésekkel foglalkozni. Ez sajnos gyakran kompromisszumokhoz vezet – olyan döntéseket kell meghozni, amelyek korábban még szabadon alakíthatók lettek volna.

Milyen rendszert válasszunk?

Számos fűtési rendszer létezik, ezek mind más-más előnyöket kínálnak. Egyes megoldások az épület szerkezeti kialakítását is befolyásolhatják – például a passzív napenergia hasznosítása. Az egyes részfeladatok (fűtés, melegvíz, hűtés) össze is fonódhatnak, és előfordulhat, hogy egyetlen készülék több funkciót is ellát.

A fűtési rendszer három fő eleme

1. Hőtermelő berendezés (pl. kazán, hőszivattyú, napkollektor)
2. Hőleadó rendszer (radiátor, padlófűtés stb.)
3. Szabályozó és elosztó rendszer (csövek, automatika)

A kazán kiválasztása – A fő kérdések

A megfelelő kazán kiválasztásához több kérdésre is válaszolnunk kell:

• Milyen energiahordozót használunk? (földgáz, PB gáz, fa, szén stb.)
• Csak fűtésre használjuk, vagy melegvizet is szeretnénk előállítani vele?
• Álló vagy fali készülék helyezhető el a tervezett térben?
• Hogyan történik az égéstermék elvezetése és a levegő-utánpótlás?

A melegvíz-ellátás komfortfokozatai

1. Kombi kazán
   – Egyszerű, kompakt megoldás, de csak korlátozott melegvíz-ellátásra képes, hőmérséklet-ingadozással.
2. Tárolós kazán
   – Nagyobb komfortot nyújt, stabilabb vízhőmérséklettel és több csapoló egyidejű ellátására is képes.
3. Hőközpont + különálló tároló
   – Magas igényekhez ideális, akár több hőforrást is kezelni tud, szinte korlátlan melegvíz-mennyiséggel.

A kazánteljesítmény meghatározása – Ne becsüljünk, számoljunk!

A kazán kiválasztása nem érzés, hanem számítás kérdése. A legnagyobb hiba, amit elkövethetünk, az alul- vagy túlméretezés.

Gyakran alkalmaznak egyszerűsített számításokat (pl. légköbméter x fajlagos érték), ám ezek csupán becslések. A pontos hőszükséglet-számítás figyelembe veszi:

• az épület szerkezeti elemeinek hőátbocsátását,
• a helyiségek elvárt hőmérsékletét,
• a napsugárzásból és belső hőforrásokból származó nyereséget.

Túlméretezés = felesleges beruházás és folyamatos többletfogyasztás.

Melyik kazánt válasszam?

A válasz attól is függ, milyen igényeink vannak és milyen ár-érték arányra törekszünk. Ahogyan az autóknál is van különbség egy Trabant és egy Mercedes között, úgy a kazánok világában is létezik technológiai és minőségi eltérés.

A Megatherm kínálatában minden igényre található kazán, az alaptól a prémium kategóriáig.
Széles választékunknak köszönhetően valóban a felhasználóhoz igazítható megoldásokat tudunk nyújtani.

Összefoglalás

• A gépészeti tervezést kezdjük el időben, még az építészeti tervek előtt!
• Kérjük ki szakember véleményét, ne csak az építészét.
• A kazánválasztás ne márkanév, hanem műszaki tartalom alapján történjen!
• Bízzuk a választást hozzáértő tanácsadókra, akik a lehetőségek és az igények ismeretében tudnak segíteni.

Folytatjuk sorozatunkat a fűtési rendszerek második nagy elemével: a hőleadó rendszerek kiválasztásával.

Blogcikkünkben annak járunk utána, hogy hogyan lehetséges egy gázkazán 100% feletti hatásfoka. Elsőre valószerűtlennek tűnik ez az állítás, de majd meglátják, mégis lehetséges.

Alapfogalmak

Ahhoz, hogy ez érthetővé váljon az olvasó számára ismerni kell néhány - a fűtéstechnikában, illetve tüzeléstechnikában használatos - fogalmat.

A kazánhatásfok (általánosságban): a kazán teljesítményének és a befektetett energiának a viszonya, vagyis a fűtőberendezésből a hőhordozó közeg által nyert teljesítmény, és a tüzelőanyaggal a kazánba juttatott teljesítmény hányadosa. (A mi esetünkben a hőhordozó közeg víz, a tüzelőanyag földgáz, így a kazán típusa gázkazán.)

Égéshő: a gáz elégetésekor keletkezett összes hőmennyiség.

Fűtőérték: a gáz elégetésekor keletkezett hasznosítható hőmennyiség. Ezt veszik figyelembe a hatásfok számításánál, mint befektetett energiát.

A gázkazán hatásfoka a korábbi vízfűtési rendszereknél

A korábbi vízfűtési rendszereknél az előremenő fűtővíz hőmérsékleténél a 90°C volt a mérvadó. Az ilyen feltételek mellett üzemelő gázkazánok esetében a 85%-ot elért hatásfok már jó eredménynek számított. Az említett 90°C-os hőmérséklet megválasztása, viszont nem volt véletlenszerű. Ennek egyik oka, hogy a gáz elégetésekor az égéstermékben (bizonyos kémiai reakciók következtében) nedvesség (vízgőz) is keletkezik. Ahhoz, hogy ez a nedvességtartalom ne okozzon károkat a kazánban, az égésterméknek olyan hőmérsékletűnek kell lennie, hogy a keletkezett vízgőz el tudjon párologni. Vagyis ilyen esetekben a keletkezett füstgáz hőmérséklete olyan magas, hogy a benne található vízgőz nem tud kiválni (lecsapódni), hanem távozik az égéstermékkel együtt. Ez az elpárologtatott vízgőz viszont jelentős hőtartalommal (rejtett hő) rendelkezik, amely hasznosítatlanul „elillan”. Magában, csak az így kialakult veszteség mértéke - földgázzal való tüzelés esetén - kb. 11%. (Természetesen egyéb más típusú veszteségek is keletkeznek egy tüzeléstechnikai folyamatban, amelyekkel itt most nem foglalkozom.)

Fejlődő kazán hatásfok

A technikai fejlődések következtében, a napjainkban használatos gázkazánok hatásfoka átlagosan kb. 92-93% körüli értékeken mozog. (Ezek az ún. kishőmérsékletű melegvíz kazánok.) Amennyiben modulációs (folyamatos lángszabályzású), vagy kétfokozatú gázégővel vannak felszerelve elérhető akár a 95-96%-os teljesítménymutató is. A kialakításbeli különbségek mellett, a működési elv nem sokban tér el a korábbi berendezésektől. A maximális előremenő hőmérséklet viszont csak 75°C lehet. A fentebb már említett 11%-os veszteség még ebben az esetben is kimutatható, mert az ilyen készülékek esetében is az égéstermékkel együtt távozik a gáz elégetésekor keletkezett vízgőz. 

A gázkazán hatásfoka 100% felett

Végül a feltett kérdésre a választ az eddig már annyiszor emlegetett 11% adja meg, amely lényegében a földgáz esetében kiszámított égéshő, és fűtőérték adatok közötti különbség százalékban kifejezve. A napjainkban egyre inkább teret hódító kondenzációs kazánok tudják elérni a 100% feletti értéket, az eddig veszteségként kezelt 11% jelentős részének a hasznosításával. A működési elvük lényege, hogy nagy felületű, vagy többfokozatú hőcserélővel vannak ellátva, amelyek - kivonják - az égéstermékben található érzékelhető meleget, és a keletkezett vízgőz rejtett hőjét is. A folyamat elve, hogy a füstgáz egy lehűlési fázison megy keresztül (hőmérsékletei értéke egy ún. harmatponti hőfok alá csökken), ha ez bekövetkezik az égéstermékben található vízgőz kiválik (lecsapódik). Az így keletkezett (kondenzálódott) víz hőjét (kondenzációs hő) a fűtővíz veheti fel. Természetesen ez a folyamat sem veszteségmentes, mert itt is kialakul kb. 2% füstgázveszteség, de még így is marad 9% eddig még nem hasznosított energia.

A lényeg: az égetéskor keletkezett nedvesség gőz halmazállapotú, de a kondenzáció után már víz formájában jelenik meg, viszont a hőmérséklete így hasznosítható. Tehát mondhatjuk: "Az energia nem vész el csak átalakul."

A 100% feletti érték pedig abból adódik, hogy a gyártók a hatásfok számításakor a befektetett energia érték alatt a földgáz fűtőértékét veszik figyelembe (ugyanúgy mint korábban). Ez az érték nem tartalmazza a "kondenzációs meleget", mert a "hagyományos" kazánoknál korábban az égéskor keletkezett nedvességtartalmat veszteségként értelmezték, és így ezzel nem is számoltak.

Konklúzió

Végeredményül, ha egy gyártó legjobb készüléke, mondjuk eléri a 99%-os hatásfokot (hagyományos értelemben véve), és ehhez hozzáadjuk a kondenzáció által nyerhető plusz 9%-ot, az eredmény lehet akár 108% is. 

Fontos még megjegyezni, hogy a kondenzációs kazánok esetében nem a hatásfok értékével minősítik a készülékeket, hanem az ún. kazánkihasználtsági fokkal jellemzik, de ez már egy másik történet...

Drotár András

Amikor meglátja a magyar Országházat, gondolt-e valaha arra, mégis hogyan fűtik, hűtik ezt a hatalmas épületet?

A Steindl Imre tervezte az akkoriban is hatalmas összegnek számító 38 000 000 osztrák–magyar koronáért megépített, 96 méter magas, összesen közel 18 ezer négyzetméteren elterülő, Európa második, a világ harmadik legnagyobb parlamenti épületét, ami a világ egyik első távfűtési rendszerével fűtötték fel.
A tervezőnél elképzelhetetlen volt, hogy kéményekkel oldják meg a neogótikus stílusú épület fűtését, ráadásul logisztikai szempontból sem volt kivitelezhető, hogy naponta beszállítsák a szenet az épületbe.

Az Országház fűtésrendszere

A hőveszteség csökkentése érdekében az épület felfűtését nem melegvízzel, hanem gőzfűtéssel oldották meg. A hatalmas beruházás részeként a fűtési rendszer innovatív megoldásáról is gondoskodni kellett, így az őrség helységei mögött egy közös kazánházat hoztak létre, két legyet ütve egy csapásra:

- A kazánház integrálása a fűtőanyag könnyebb kezelését tette lehetővé, egyben megoldotta a kémények esztétikus megépítését, a füstgázok el, illetve kivezetését.
- A hőtermelő egységek és a hőleadó eszközök távol egymástól kerültek kialakításra, így valósítva meg Európa egyik első távfűtési rendszerét.

Az 1987-es átalakítást követően az eredeti fűtéshez három, plusz egy tartalék földgáztüzelésű gőzkazánt telepítettek, amelyek immáron alkalmasak voltak olajtüzelésre is.

Beszéljenek kicsit a számok, a kazánok egyenként 3 tonna/óra gőz előállítására képesek.

A téli fagyokban, pld. -15 °C-os külső hőmérsékletnél 9 tonna/óra gőzt állítanak elő, ez nagyságrendileg 5500 kW fűtési teljesítményt jelent.

Az Országház épületében, speciálisan tervezett radiátorok vannak, továbbá a fűtést légfűtés segíti.

Az Országház fűtésrendszerének korszerűsítése

Miután 2011-ben döntés született a Kossuth tér átalakításáról, az épület fűtésrendszerét is újra kellett gondolni. Mivel a tér északi oldalán mélygarázs kialakítására volt igény, azért a kazánházat és az Országház épületét összekötő közműalagút áttervezésére is szükség volt. Ez az alagút így a mélygarázsig vezet, majd a levegőt a garázson át csövek segítségével továbbítják a különböző helyiségekbe.

A korszerűsítést követően a légkezelő irányításáról már számítógép gondoskodik. Egyébként az épület jellegéből fakadóan a modern épületgépészeti megoldások működtetése meglehetősen nehézkes.

Légfűtést alkalmaznak többek között az üléstermek és azok folyosóinak fűtésére. Ennek folyamán 1,5 bar túlnyomású gőzt hoznak létre, majd a hőt egymással párhuzamosan bekötött hőcserélők, öntöttvas bordáscsövek segítségével adják le.

Érdekesség, hogy a párhuzamosan bekötött hőcserélők miatt a fűtőfelületet működését 1/3-2/3 arányban tudják szabályozni. Ennek segítségével szabályozható a bejövő levegő mennyisége, így a külső hőmérséklet alapján, vagy az egyik, vagy a másik, illetve a teljes rendszer működtethető.

A helységek fűtését a fűtési nyílásoknál zsalukkal is lehet szabályozni.
Az épületben található nagy terek miatt hatalmas, például az ülésteremnél húszezer m3/óra teljesítményre van szükség.

Az elhasznált levegő elvezetése

Hogyan oldják meg az elhasznált levegő elvezetését?
Nagyon egyszerűen, a gravitációs elv alapján a padlószinten elhelyezett elvezető nyílásokon keresztül juttatják ki a helyiségből.

Az Országház hűtési rendszere

A fűtési rendszeren kívül a hűtés is egy nagy épületgépészeti kihívás.
Igaz, hogy az épület önmagában, a konstrukció miatt – vastag, nagy falak, hidegburkolat - elvileg a nagy melegben is hűvös marad, azonban ez önmagában még nem oldja meg a levegő cseréjét.

Korábban a már említett levegőztető rendszert hűtési üzemmódra állítva a légfolyosókba jeget, jégtáblákat csúsztattak. A budapesti közbeszéd szerint (egy fajta városi legendaként) a jeget a megfagyott Dunából vételezték, majd a meleg időkben felhasználták azokat, ki tudja, így volt-e? :)

A próbák alapján ez a gyakorlatban maximum 1 °C-ot jelentett, tehát nagy hatásfoka nem volt.

Építészeti és épületgépészeti szempontból is meglehetősen nagy problémát jelent az épület hűtése. A modern hűtési rendszerek telepítése igen nehézkes.

Jelenleg a teljes épületben összesen 12 splitklíma van, jól eldugott kültéri egységekkel, amelyek jellemzően az irodahelyiségek levegőjét kezelik.

Nézze meg Ön is

Érdemes elmenni megnézni az Országházat, nem csak a szépsége és a lenyűgöző építészete miatt, hanem az épületgépészeti megoldásai miatt is. Az Országház azon kívül, hogy szép és az építése idejében a kor csúcsát jelentette, a modern kor mérnökeinek nagy fejtörést okozott, hogy a meglévő keretekbe hogyan lehet optimalizálni az épület klimatizálását.

Nagy kihívás volt, van és lesz!