Meglévő fűtési rendszer korszerűsítése (3.rész – szigetelés, rögzítés…)

"Nagy fába vágja az fejszéjét,
ki építkezésre adja fejét !"

saját forrás

Tisztelt vállalkozó kedvű olvasó! Jelen írásban szeretnénk olyan hasznos tanácsokat adni, melyek figyelembe vétele lényegesen lecsökkentheti a fellépő problémákat felújításnál.
Összefoglaljuk azon megoldásokat, lehetőségeket, melyekkel a fűtési rendszer korszerűsítésénél találkozhat a befektető. Reméljük a leírtak segítséget adnak, megkönnyítik a választást, lerövidítik az előkészületeket. Mikor a felújítás szó felmerül, általánosságban a már meglévő rendszer kisebb nagyobb átalakítására gondolhatunk. Azonban az átalakítás akár teljes rendszercserét is jelenthet (beleértve a vezetékhálózat és a berendezések korszerűsítését is).

Ezért mikor a fűtési rendszer egészéről beszélünk, érdemes azt részeire bontani, a könnyebb tárgyalhatóság, áttekintés céljából. Így három fő részre lehet osztani, úgy mint:

a fűtő és/vagy hideg-melegvíz termelő (HMV) berendezések (kazán, bojler)

a fűtési vezetékhálózat és kiegészítései (csövek, szigetelések, ezek rögzítése)

egyéb szerelvények, kiegészítők, berendezések (a különböző elzáró-szabályzó szelepek, csapok, termosztátok, szivattyúk, stb.)

Szigetelések

Jelen viszonylatban a minél kevesebb energiahasználat és veszteség a legfontosabb szempontok közül való. Az energiaárak, és a környezetvédelem egyre gazdaságosabb, egyre kíméletesebb megoldásokra sarkal minket. Míg 10 évvel ezelőtt nem számított az energia-pazarlás, úgy ma már akár ezreket is lehet spórolni egy jól szigetelt fűtési hálózaton. Különleges besorolásba tartozik a padlófűtési rendszerek szigetelése, azonban ezek kialakítása sem elhanyagolható szempont!

Csőhálózat szigetelése: A csöveket immár tucatnyi megoldással lehet a hőveszteségtől védeni. A használható technológia nagyban függ mind a cső anyagától, mind felhasználásától. Összességében elmondható, hogy majd minden megoldás lehetséges, kezdve az egyszerű statikai védőcsőtől egészen a klimarendszerek hőszigeteléséig. Mikor fűtésünket felújítjuk, megoldásként alkalmazható, a falban vagy aljzatban szerelt fűtéscső. Ha ezen megoldást választjuk néhány dologra oda kell figyelni. Mikor a csövet betonba helyezzük, egy olyan fix közegbe kerül, melyben mozgásra korlátozottan képes csupán. Azonban a csőnek (főleg fűtés esetében) kell hely a hőtágulás miatt. Ha ezt nem biztosítjuk, a cső hamar elfárad, a kötések meglazulnak (az állandó és a váltakozó feszüléstől). Ekkor a rendszer elkezd ereszteni, és jöhet az aljzatbeton vésése. Ezért minden esetben alkalmazzunk vagy merev csőhéjat (melynek átmérője nagyobb legyen a csőnél) vagy szivacsos szigetelést. Mindkét megoldás jó. Merev szigetelést általában az ötrétegű csöveknél alkalmaznak. Az ok igen egyszerű. Miután a szerelő lefektette a csöveket, az építészek betonoznak. Sajnos az esetek többségében a betonozás alatt a csövek komolyan sérülnek... Persze tisztelet a kivételnek!

Padlófűtés szigetelése: Bár kicsit kilóg a sorból, azonban mindenképpen megemlíteném a padlófűtés szigetelését. Mikor padlófűtést alakítunk ki, a fő szempont az, hogy a csövek a hőt a szobába és ne az alsó szint, vagy a pince felé adják le. Ezért a csöveket szigetelésre, vagy újdonság képen már szigetelésbe helyezik. A bevált módszer az, hogy a betonra helyezik a szigetelőlemezt, ez kap egy védőfólia réteget. Erre aztán ráhelyezik a térhálót, amihez a csövet rögzítik. Végül a falak és a beton találkozása közé peremszigetelést helyeznek a dilatáció miatt. Új technológiának számít, hogy olyan szigetelőlemezt alkalmaznak, mely kialakításából eredően a cső rögzítésére is alkalmas. Ráadásul ezen megoldás tökéletesebb szigetelést biztosít, a padlófűtés magasabb hatásfokkal működik. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy a padlófűtés csőnek nem kell-e a hely a tágulásra? Tulajdonképpen kell, azonban több tényező is elhanyagolható mértékűre csökkenti. Egyrészt a padlófűtésben maximum 40 C°-os víz keringhet (elvileg...). Ezen hőmérséklet mellett a cső igen kis mértékben tágul, ráadásul az anyaga is olyan, hogy ezen tágulás ne vegye komolyan igénybe. Azért, hogy még biztonságosabb legyen a kiépített rendszer, a padlófűtésbe nem tesznek csatlakozó szerelvényeket. Minden kört külön tekernek le, mindegyikhez külön tekercs csövet használva. Elvileg alkalmazható lehetne a toldás, megfelelően védve, azonban nem elterjedt, mivel a kötés esetleges hibájáért senki sem vállal szívesen garanciát.

Rögzítések: A csőrendszerek kialakításához tartozik még azok rögzítése. Mint minden más területén az épületgépészetnek, itt is kiterjedt technológiai megoldások léteznek. Részletes kitárgyalásuk nem csak, hogy szinte képtelenség, de tulajdonképpen felesleges is. A különböző bilincsek, rögzítő-klipszek, egyéb megoldások mind az adott rendszertől függnek.

Tóth Gábor