Meglévő fűtési rendszer korszerűsítése (2.rész – csövek…)
"Nagy fába vágja az fejszéjét,
ki építkezésre adja fejét !"
saját forrás
Tisztelt vállalkozó kedvű olvasó!
Jelen írásban szeretnénk olyan hasznos tanácsokat adni, melyek figyelembe vétele lényegesen lecsökkentheti a fellépő problémákat felújításnál. Összefoglaljuk azon megoldásokat, lehetőségeket, melyekkel a fűtési rendszer korszerűsítésénél találkozhat a befektető. Reméljük a leírtak segítséget adnak, megkönnyítik a választást, lerövidítik az előkészületeket.
Mikor a felújítás szó felmerül, általánosságban a már meglévő rendszer kisebb nagyobb átalakítására gondolhatunk. Azonban az átalakítás akár teljes rendszercserét is jelenthet (beleértve a vezetékhálózat és a berendezések korszerűsítését is).
Ezért mikor a fűtési rendszer egészéről beszélünk, érdemes azt részeire bontani, a könnyebb tárgyalhatóság, áttekintés céljából.
Így három fő részre lehet osztani, úgy mint:
a fűtő és/vagy hideg-melegvíz termelő (HMV) berendezések (kazán, bojler)
a fűtési vezetékhálózat és kiegészítései (csövek, szigetelések, ezek rögzítése)
egyéb szerelvények, kiegészítők, berendezések (a különböző elzáró-szabályzó szelepek, csapok, termosztátok, szivattyúk, stb.)
A fűtési vezetékhálózat
Általánosságban elmondható, hogy a felújításra váró vezetékhálózat nagyobb részét a fekete-acélcsővel szerelt rendszerek teszik ki. Persze a fekete-cső elnevezés ekkor már nem teljesen helytálló, a rozsdás jelző jobban illik rá. Napjaink korszerű szereléséhez hozzátartozik a réz, mint anyag. Ellenálló, hosszú élettartalmú, jól munkálható. A másik igen jelentős alapanyag a műanyag, és a különböző kombinált, több rétegű technológiával készült csövek. A vascső jelenleg leáldozóban van, szinte csak gázszereléshez alkalmazzák. Fűtéshez csak elvétve használják. Jelen irományomban megpróbálom a különböző csőszerelői-technológiákat rendszerezni.
Fekete-acélcső: Mint már írtam kifutóban lévő technológia. Jellemző rá a körülményes szerelés, a nehézkes alakítás és a rossz kompatibilitás. A jelenleg élő technológiák közül a drágább rendszerekhez tartozik. Nemcsak maga az anyag ára jelentősen magas, hanem a hozzá tartozó szerelési megoldások anyagköltsége is kiemelkedő. Elég, ha a szereléshez szükséges hegesztésre gondolunk. Jelen viszonylatban egy pár palack cseréje (oxigén, disszu-gáz) mérettől függően kb 20-45.000 Ft. Ráadásul a megmunkálási idő is magas, miáltal a költségek tovább nőnek. A másik hátránya, hogy aljzatban, falban nehezen szerelhető (nem is jellemező). Persze vannak előnyei is, azonban ezek szinte csak ipari viszonylatban jelentősek. Anyagtól függően igen magas a nyomásállósága, akár a 12-14 bar állandó nyomást is jól viseli. Ezen kívül remek a hőtűrése, példaképpen a túlnyomásos gőzfűtésekben a 140 C°-ot is remekül bírja. Azonban ezen jellemzők otthoni felhasználásnál nem jelentkeznek.
Rézcső: Bátran mondhatom, hogy jelenleg a legelterjedtebb megoldás. Bár lassan, de biztosan ezen technológia is kiváltásra kerül. A réz jól munkálható, könnyű, a hozzá tartozó szerelési megoldások középárban vannak. Ma már nemcsak fűtés, hanem víz, vagy akár gáz is szerelhető vele. Korrózióálló (hála a réz-oxid tulajdonságainak, és az előkezelésnek). További előnye a magas élettartalma, valamint, hogy aljzatban, falban is szerelhető. Azonban ezen eljárás során kötelező védőcsőben szerelni, szigeteléssel ellátni, mivel a hőtágulás miatt a betonban elfáradna az anyaga, a forrasztások idővel elengednének. A különböző cső-cső, cső-szerelvény kötések lágyforrasztással vagy keményforrasztással készülnek, vagy présfittingek segítségével press-technológiával. Utóbbi előnye a rézszereléshez képest is rövid szerelési idő, valamint az esztétikus kinézet. A különböző felhasználási területekhez igazodva létezik szálas és tekercses (lágy) kivitelben is. A tekercses rézcső pedig akár előre szigetelten is kapható majd minden szakkereskedésben. Összességében elmondható, hogy jól használható technológia.
Műanyag csőrendszerek: Jelenleg a modern technológia egyik vezérhajója. Jellemzői a gyors szerelés, a jó anyagformálhatóság, a jó ellenálló képesség a környezeti hatásokkal szemben. Ezen kívül a legjobb közegellenállási tényezőkkel bír, valamint szinte teljesen korrózióálló. Előnyei főleg padlófűtés-szerelésnél jelentkeznek, ezért a rézcsövet teljesen felváltotta ezen a téren. Szerelése főleg préseléses technológiával történik, de alkalmaznak úgynevezett kulcsos szerelést is. Ennek lényege, hogy a csövet egy oldható, ám mégis erős roppantógyűrűs szorítással fixálják az idomokhoz. Míg a padlófűtéshez a sima egyrétegű csövet alkalmazzák, addig a fűtéshez többrétegű csövet használnak. A padlófűtés kialakításánál érdemes diffúzió-mentes csövet venni, mivel ez nem engedi át az oxigénrészecskéket, miáltal a rendszer nem levegősödik fel újra és újra. Itt is halmozottan igaz, hogy a kezdeti spórolás később megbosszulja magát!
Többrétegű-csőrendszerek: Eljutottunk a legszerteágazóbb típusválasztékkal rendelkező technológiához, amely lényegében a műanyag csőrendszeren alapszik. A turpisság az, hogy a cső több rétegben van képezve, minden rétegnek külön szerepköre van... Általánosságban elmondható, hogy az egyik réteg a szilárdság, ellenállóság miatt fontos (külső réteg), míg a másik a kis ellenállóság, jó hőmérséklettűrés szempontjából fontos (belső réteg). A harmadik réteg általában valamilyen kötőanyag, ragasztó, mely az előbbi két réteget összetartja.
Az egyik legelterjedtebb rendszer az ötrétegü-csőtechnológia, melynek a következőek a rétegei:
- Külső műanyag
- Ragasztó
- Alumínium
- Ragasztó
- Külső műanyag
Ezen rétegek együttesen nagyon jó képességekkel ruházzák fel a csövet. Kiváló ellenállási képesség, formatartó, kis közegellenállóság, gyors szerelés, szinte teljesen korrózióálló, magas hőtűrés, széles alkalmazási-terület. Szerelhető mind présfittinges mind kulcsos idomokkal. Elhelyezhető falban vagy aljzatban (védőcsőben, szigeteléssel). Aljzatban és falban érdemes présfittinges rendszerrel szerelni. Hátrányképpen csupán egyvalamit lehet megemlíteni: -ahány technológia létezik, majd mindegyikhez más présgépbe való úgynevezett préspofa, vagy teljesen más gép kell ! Ezen pofák ára pedig igen borsos, akár a 25-30.000 ft-ot is elérheti A gépek ára pedig még drágább. Ezáltal nagyon kevés az olyan szerelő, amely mindegyik rendszert szereli. Általában egyfajta rendszerre állnak rá. és azt alkalmazzák. Azonban ez a megrendelő szempontjából csak akkor probléma, ha ragaszkodik valamelyik gyártó termékéhez. Ekkor olyan szerelőt kell találnia, aki az adott rendszer idomaihoz megfelelő szerszámmal rendelkezik. Vagy a megrendelő változtat álláspontján és a szerelő által alkalmazott technológiára módosítja elképzelését. Persze a legtöbb kivitelező valahogy megpróbál a megrendelőhöz idomulni és kibérli a megfelelő szerszámot, vagy megvásárolja azt.
Tóth Gábor