Hőtermeléstől a hőleadásig (csövek, termosztátok…)
Építkezni szeretnék! Kihez forduljak, ki segít eldönteni, hogy mi számomra a legmegfelelőbb? (3. rész)
Az előző két alkalommal ismertettem fűtési rendszerünk két végét, a hőtermelő és a hőleadó részt. Mára e kettő közötti kapcsolat kerül előtérbe. Ez azonban legalább olyan fontos, mert hiába van megfelelő kazán, hiába van hozzá illő radiátor, ha nem megfelelő a kapcsolat.
A kapcsolatot biztosító rendszer Egyik fő alkotóeleme a hőleadó és hőtermelő közötti csőhálózat. Ez az igényeknek megfelelően különböző anyagú lehet. Megtalálható a hagyományos technológia valamint különböző típusú modern csőrendszerek.
A mai kor egyik legfontosabb követelménye, hogy rejtve legyen minden, ami nem szerves része az épület eleganciájának. Ennek megfelelően aljzatban és falban vezetve építik a vezetékeket. Van azonban, amikor ez nem lehetséges, vagy nem célszerű. Családi házak, lakások esetében azonban gázvezetékek kivételével minden mást burkolat alatt vezetve szokás szerelni.
Acélcső
Ez a rendszer mára már csak ipari méretek esetében kerül előtérbe, esetleg meglévő rendszer bővítése kapcsán. Elsősorban a gravitációs felhajtóerővel működő ún. etázsfűtéseknél alkalmazták. Jellemzője a nagy dimenzió.
Műanyag csövek
Fűtéstechnikában nem igazán elterjedt rendszer, mert szinte egy időben ismertük meg a több rétegű csövekkel, ami alapjaiban kedvezőbb tulajdonságokkal bír. Azonban ha maga a vezetékrendszer végzi a hőleadást, akkor közkedvelt típus, mert ilyen esetben a kedvezőbb ára mellett csak az előnyei jelentkeznek.
Többrétegű csövek
Leginkább az ötrétegű csövek terjedtek el. Ezek felépítése: két rugalmasságot, finom felületet biztosító térhálósított műanyag réteg között egy forma- és nyomástartóságot biztosító alumínium réteg, valamint ezen rétegeket egy-egy ragasztó réteg köti össze. Ez az ötvözött cső egyesíti azokat az előnyöket, amik külön-külön jellemzik az alkotó anyagokat. Igen közkedvelt, mert kötésrendszere alkalmassá teszi burkolat alatti szerelésre, valamint megbízható, pontos, gyors munkavégzésre. Azonban ezen a téren is találhatók olyan, nem a minőségeget erősítő termékek, amik különböző fogásokat alkalmazva kihasználják a vásárlók jóhiszeműségét. A leggyakrabban a szilárdságot biztosító alumínium réteg vastagságát csökkentve, arányaiban véve csak látszólag kedvezőbb árat kínálva becsapják a vásárlót.
A Megatherm Kft. Alpex Duo, és Alpex Therm nevű csövei 0,4 mm alumínium rétegű, műbizonylattal 95°C-on 10 bar nyomás mellett 50 év várható élettartamot kínálnak. Az Alpex Therm csövek fűtés és padlófűtésre ajánlottak, míg az Alpex Duo csövek gyárilag tisztítottan ivóvízhálózat építésre is alkalmasak. Ezen rendszerekhez megtalálhatók az ún. préskötésű idomok mellett a roppantó gyűrűs idomok is. Az utóbbi falon kívüli szerelésre ajánlott.
Rézcsövek
Az utóbbi időben ez a rendszer kínálja a legtöbb alkalmazási lehetőséget. A réz fertőtlenítő, gombaölő hatása, valamint környezetbarát tulajdonsága révén méltán lehet a jövő elsőszámú rendszere. Alkalmas bármilyen rendszer kialakítására. A hagyományos forrasztásos technológia mellett már korszerű préskötéssel is szerelhető. A Megatherm Kft. kínálatában található szálas és tekercses kivitelben is, valamint előre szigeteléssel ellátott formában is. Falon kívüli szerelés esetén patinás megjelenése egy vékony lakkréteggel hosszan megőrizhető.
A kapcsolatot biztosító rendszer másik fő alkotóelemét a rendszer működését elősegítő berendezések teszik ki. Ezek rendeltetésük szerint szabályzó, beavatkozó szerelvényekre, valamint kazánbiztosító, és egyéb szerelvényekre csoportosíthatók Ezekről csak röviden egy egy gondolatot szeretnék megosztani, elsősorban olyan esetekben, ahol nem pénz kérdése a döntés, hanem csak a tájékozottság függvénye.
Szabályozó, beavatkozó szerelvények
Radiátorszelepek
E tekintetben újra igen bő a választék, az alkalmazott vezeték rendszer bármelyike közvetlenül csatlakoztatható a szelephez. Anélkül, hogy ezt részletezném, csak fel szeretném hívni a figyelmet a termosztatikus szelep hasznosságára. Egy rövid példán keresztül talán könnyen bemutathatom előnyét: Gondoljuk el, hogy abban a helyiségben, ahol a szobatermosztát fel van szerelve (általában nappali), a megszokottnál többen tartózkodunk (pl. családi összejövetel). A bent lévő személyek hőleadása miatt itt nő a hőmérséklet. A termosztát utasítja a kazánt a kisebb előremenő vízhőfokra. Azonban a gyerekek ugyanekkor egy másik helyiségben tartózkodva arra panaszkodnak, hogy fáznak, mert a hagyományos mechanikus radiátorszelep ezt nem tudja követni. A termosztatikus szelep azonban ilyenkor nyit, és mindenki jól érzi magát. Ugyanez igaz a fordítottjára is, ha egy helyiségben megnő a hőmérséklet a többi helyiséghez képest, akkor itt a szelep zár, és a többi helyiség a beállított mértéken marad. Tehát ezek a szelepek egymástól függetlenül végzik a dolgukat.
Szobatermosztátok
Léteznek manuális, digitális, és programozható kivitelben. Itt is a heti programozású termosztátra szeretném felhívni a figyelmet. Ugyanis ezek ára -amennyiben rendeltetésszerűen használva vannak-, egy fűtési szezonban megtérülhet. Ugyanis nincs szükség éjszaka, valamint nappal, amikor senki sem tartózkodik a lakásban, ugyanazt a hőfokot tartani. Ha ilyenkor ezt csökkentjük, akkor minden egyes 1°C fok hőmérséklet-csökkentés kb. 7% energiamegtakarítást eredményez. (ezek az adatok 20°C hőmérséklet körül pillanatnyi állapotra igazak) Csőtermosztátok A szabályzáshoz szükséges mérési adatok gyűjtése a feladata. Létezik ún. segédenergia nélküli változata, ami a mért adatnak megfelelően a beavatkozást is elvégzi, ez esetben egy kapilláris csővel össze van kötve az érzékelő és beavatkozó rész.
Váltószelepek
Feladatuk egy meghatározott értékű fizikai tulajdonság (hőmérséklet, tömegáram) szinten tartása, vagy különböző áramlás körök nem egyidejű működésének biztosítása. Időjárás-követő szabályzók Ez a rendszer jelenleg a legmodernebb, ugyanis a külső hőmérsékletváltozás függvényében állítja be a kazán előremenő vízhőmérsékletét. Fontos azonban megjegyeznem, hogy ez a rendszer alternatívája a szobatermosztátnak, tehát csak az egyikre van szükség.
Kazánbiztosító szerelvények:
Keringető szivattyú
Feladata a rendszerben lévő fűtési közeg (pl. lágyított víz) mozgatása. Típustól függetlenül léteznek ún. állásos kapcsolású és fokozatmentes szabályozású (elektronikus) kivitelben.
Tágulási tartály
A hőmérséklet-változás térfogat változást eredményez, ennek felvétele a tágulási tartály feladata.
Biztonsági szelep
Ez a berendezés védi a rendszert a nem várt műszaki problémáktól. Amennyiben olyan fizikai állapot lépne elő, ami miatt sérülne a rendszer egy értékesebb része, akkor a szelepre jellemző, vagy beállított nyomás érték elérése után egy kerülő úton mentesíti a rendszert.
Egyéb szerelvények:
Iszapleválasztó
Ez a szerelvény egyes kazán típusok esetében garanciális feltétel, de amelyeknél nem, azoknál is javaslott. Az iszapleválasztó védi a kazánt a rendszerbe kerülő szennyeződéstől, és mint már korábban említettem, a szenny nem csak a szereléskor kerülhet a rendszerbe. Az oxigéndiffúzió révén bejutó szennyeződés kiválasztása is a feladata.
Levegő-leválasztó
Hasonló az iszap leválasztóhoz, de mint neve is tükrözi a levegő buborékok kiszűrése a feladata.
Hőcserélő
Olyan teljesítmény átadásra alkalmas eszköz, ami szétválasztja a különböző fizikai, kémiai paramétereket (pl. hőmérséklet, nyomás, vízkeménység).
Osztó-gyűjtő
Mint nevében szerepel rajta keresztül jut el a külön-külön az egyes hőleadókig a fűtővíz. Itt szoktuk a hidraulikai beszabályozást is végezni, olyan fojtásokat alkalmazva, ami egységesíti a különböző ellenállású körök nyomásveszteségét.
Kazántöltő
Ezen keresztül tudjuk feltölteni és leengedni a rendszerben található fűtési közeget (lágyított víz).
Amint az látszik igen sok minden kell még ahhoz, hogy egy rendszer megfelelően működjön. Azonban ennek kiépítése már a szakember dolga, valamint a fali készülékekben általában már ez meg van oldva.
Összegzés:
A fűtési rendszerünk akkor működik jól, ha észrevehetetlen. Akármilyen mértékben változik az időjárás, a lehatárolt térben minden a kívánt értéken marad. Ehhez a technika már adott, alkalmazni azonban nekünk kell. Az elején feltett kérdésre válaszom pedig, hogy kérdéseivel ahhoz forduljon, aki átfogó ismeretekkel rendelkezik, és úgy tud segíteni, hogy az elképzelésnek megfelelően a legjobb választást kínálja.
Az építkezés egy család életében az egyik legnagyobb beruházás, és az ekkor hozott döntéseinket hosszú ideig élvezzük, vagy sajnáljuk. Spórolni akkor tudunk, ha nem a pillanatnyilag olcsónak tűnő termékeket építjük össze, anélkül hogy ezt megterveztük volna, hanem a szakember véleményét kérjük ki. A lakás értékének csupán 5-15%-a a gépészet, a pontos tervezői munka pedig nem is mérhető nagyságrend. Elmaradása azonban jelentős költség többletet, és a használat során jelentkező problémákat eredményezhet.
Tóth László Épületgépész – mérnök