Hírlevél

Név és email cím megadásával feliratkozhat hírlevelünkre vagy törölheti korábbi feliratkozását.


 
   
Feliratkozás    
Leiratkozás    

Az Országház egyedi fűtésrendszere


Az Országház egyedi fűtésrendszere

Az Országház egyedi fűtésrendszere


Amikor meglátja a magyar Országházat, gondolt-e valaha arra, mégis hogyan fűtik, hűtik ezt a hatalmas épületet?

A Steindl Imre tervezte az akkoriban is hatalmas összegnek számító 38 000 000 osztrák–magyar koronáért megépített, 96 méter magas, összesen közel 18 ezer négyzetméteren elterülő, Európa második, a világ harmadik legnagyobb parlamenti épületét, ami a világ egyik első távfűtési rendszerével fűtötték fel.
A tervezőnél elképzelhetetlen volt, hogy kéményekkel oldják meg a neogótikus stílusú épület fűtését, ráadásul logisztikai szempontból sem volt kivitelezhető, hogy naponta beszállítsák a szenet az épületbe.
A hőveszteség csökkentése érdekében az épület felfűtését nem melegvízzel, hanem gőzfűtéssel oldották meg.

A hatalmas beruházás részeként a fűtési rendszer innovatív megoldásáról is gondoskodni kellett, így az őrség helységei mögött egy közös kazánházat hoztak létre, két legyet ütve egy csapásra:

- A kazánház integrálása a fűtőanyag könnyebb kezelését tette lehetővé, egyben megoldotta a kémények esztétikus megépítését, a füstgázok el, illetve kivezetését.
- A hőtermelő egységek és a hőleadó eszközök távol egymástól kerültek kialakításra, így valósítva meg Európa egyik első távfűtési rendszerét.

Az 1987-es átalakítást követően az eredeti fűtéshez három, plusz egy tartalék földgáztüzelésű gőzkazánt telepítettek, amelyek immáron alkalmasak voltak olajtüzelésre is.
Beszéljenek kicsit a számok, a kazánok egyenként 3 tonna/óra gőz előállítására képesek.
A téli fagyokban, pld. -15 °C-os külső hőmérsékletnél 9 tonna/óra gőzt állítanak elő, ez nagyságrendileg 5500 kW fűtési teljesítményt jelent.
Az Országház épületében, speciálisan tervezett radiátorok vannak, továbbá a fűtést légfűtés segíti.
Miután 2011-ben döntés született a Kossuth tér átalakításáról, az épület fűtésrendszerét is újra kellett gondolni. Mivel a tér északi oldalán mélygarázs kialakítására volt igény, azért a kazánházat és az Országház épületét összekötő közműalagút áttervezésére is szükség volt. Ez az alagút így a mélygarázsig vezet, majd a levegőt a garázson át csövek segítségével továbbítják a különböző helyiségekbe.

A korszerűsítést követően a légkezelő irányításáról már számítógép gondoskodik. Egyébként az épület jellegéből fakadóan a modern épületgépészeti megoldások működtetése meglehetősen nehézkes.
Légfűtést alkalmaznak többek között az üléstermek és azok folyosóinak fűtésére. Ennek folyamán 1,5 bar túlnyomású gőzt hoznak létre, majd a hőt egymással párhuzamosan bekötött hőcserélők, öntöttvas bordáscsövek segítségével adják le.
Érdekesség, hogy a párhuzamosan bekötött hőcserélők miatt a fűtőfelületet működését 1/3-2/3 arányban tudják szabályozni. Ennek segítségével szabályozható a bejövő levegő mennyisége, így a külső hőmérséklet alapján, vagy az egyik, vagy a másik, illetve a teljes rendszer működtethető.
A helységek fűtését a fűtési nyílásoknál zsalukkal is lehet szabályozni.
Az épületben található nagy terek miatt hatalmas, például az ülésteremnél húszezer m3/óra teljesítményre van szükség.

Hogyan oldják meg az elhasznált levegő elvezetését?

Nagyon egyszerűen, a gravitációs elv alapján a padlószinten elhelyezett elvezető nyílásokon keresztül juttatják ki a helyiségből.
A fűtési rendszeren kívül a hűtés is egy nagy épületgépészeti kihívás.
Igaz, hogy az épület önmagában, a konstrukció miatt – vastag, nagy falak, hidegburkolat - elvileg a nagy melegben is hűvös marad, azonban ez önmagában még nem oldja meg a levegő cseréjét.
Korábban a már említett levegőztető rendszert hűtési üzemmódra állítva a légfolyosókba jeget, jégtáblákat csúsztattak. A budapesti közbeszéd szerint (egy fajta városi legendaként) a jeget a megfagyott Dunából vételezték, majd a meleg időkben felhasználták azokat, ki tudja, így volt-e? :)
A próbák alapján ez a gyakorlatban maximum 1 °C-ot jelentett, tehát nagy hatásfoka nem volt.
Építészeti és épületgépészeti szempontból is meglehetősen nagy problémát jelent az épület hűtése. A modern hűtési rendszerek telepítése igen nehézkes.
Jelenleg a teljes épületben összesen 12 splitklíma van, jól eldugott kültéri egységekkel, amelyek jellemzően az irodahelyiségek levegőjét kezelik.

Érdemes elmenni megnézni az Országházat, nem csak a szépsége és a lenyűgöző építészete miatt, hanem az épületgépészeti megoldásai miatt is. Az Országház azon kívül, hogy szép és az építése idejében a kor csúcsát jelentette, a modern kor mérnökeinek nagy fejtörést okozott, hogy a meglévő keretekbe hogyan lehet optimalizálni az épület klimatizálását.
Nagy kihívás volt, van és lesz!

SzaniTERmékek katalógus

SzaniTERmékek katalógus
 

Tisztelt Partnereink!

Örömmel mutatjuk be SzaniTERmékek  katalógusunkat, amely reményeink szerint segítségére lesz érdeklődése, kívánságai kielégítésében.
Kiadványunkban számos újdonság található, melyekkel egyszerűen és gyorsan a pihenés és felfrissülés oázisává varázsolhatja fürdőszobáját. Kínálatunkkal gazdaságosan, ugyanakkor esztétikusan valósíthatja meg céljait. Ha pedig különleges termékeket keres, a MegaExkluzív oldalakon a letisztult szépség és elegancia szintén rendelkezésére áll.
A SzaniTERmékek szereplő termékek nemzetközileg elismert gyártók termékei és többnyire azonnal, készletről megvásárolhatók.


Letöltés

Épületgépészeti értékesítőt keresünk!

Épületgépészeti értékesítőt keresünk!

Főbb feladatok:
- Vásárlók tájékoztatása, kiszolgálása
- Az általunk forgalmazott termékek értékesítése
- Rendelések felvétele, kezelése, számítógépben történő rögzítése
- Minimális beszerzési feladatok

További információk az alábbi linken találhatók.
Tovább

Változás a házhoz szállítási árainkban

Tisztelt Vásárlóink!
A logisztikai partnerünk árváltoztatása miatt a házhoz kézbesítéseink árai változnak 2018.05.17.-től.

Bármilyen kérdés esetén állunk szíves rendelkezésére

Megatherm Kft.
Elérhetőségeink