Az Országház egyedi fűtésrendszere

Az Országház egyedi fűtésrendszere

Amikor meglátja a magyar Országházat, gondolt-e valaha arra, mégis hogyan fűtik, hűtik ezt a hatalmas épületet?

A Steindl Imre tervezte az akkoriban is hatalmas összegnek számító 38 000 000 osztrák–magyar koronáért megépített, 96 méter magas, összesen közel 18 ezer négyzetméteren elterülő, Európa második, a világ harmadik legnagyobb parlamenti épületét, ami a világ egyik első távfűtési rendszerével fűtötték fel.
A tervezőnél elképzelhetetlen volt, hogy kéményekkel oldják meg a neogótikus stílusú épület fűtését, ráadásul logisztikai szempontból sem volt kivitelezhető, hogy naponta beszállítsák a szenet az épületbe.
A hőveszteség csökkentése érdekében az épület felfűtését nem melegvízzel, hanem gőzfűtéssel oldották meg.

A hatalmas beruházás részeként a fűtési rendszer innovatív megoldásáról is gondoskodni kellett, így az őrség helységei mögött egy közös kazánházat hoztak létre, két legyet ütve egy csapásra:

- A kazánház integrálása a fűtőanyag könnyebb kezelését tette lehetővé, egyben megoldotta a kémények esztétikus megépítését, a füstgázok el, illetve kivezetését.
- A hőtermelő egységek és a hőleadó eszközök távol egymástól kerültek kialakításra, így valósítva meg Európa egyik első távfűtési rendszerét.

Az 1987-es átalakítást követően az eredeti fűtéshez három, plusz egy tartalék földgáztüzelésű gőzkazánt telepítettek, amelyek immáron alkalmasak voltak olajtüzelésre is.
Beszéljenek kicsit a számok, a kazánok egyenként 3 tonna/óra gőz előállítására képesek.
A téli fagyokban, pld. -15 °C-os külső hőmérsékletnél 9 tonna/óra gőzt állítanak elő, ez nagyságrendileg 5500 kW fűtési teljesítményt jelent.
Az Országház épületében, speciálisan tervezett radiátorok vannak, továbbá a fűtést légfűtés segíti.
Miután 2011-ben döntés született a Kossuth tér átalakításáról, az épület fűtésrendszerét is újra kellett gondolni. Mivel a tér északi oldalán mélygarázs kialakítására volt igény, azért a kazánházat és az Országház épületét összekötő közműalagút áttervezésére is szükség volt. Ez az alagút így a mélygarázsig vezet, majd a levegőt a garázson át csövek segítségével továbbítják a különböző helyiségekbe.

A korszerűsítést követően a légkezelő irányításáról már számítógép gondoskodik. Egyébként az épület jellegéből fakadóan a modern épületgépészeti megoldások működtetése meglehetősen nehézkes.
Légfűtést alkalmaznak többek között az üléstermek és azok folyosóinak fűtésére. Ennek folyamán 1,5 bar túlnyomású gőzt hoznak létre, majd a hőt egymással párhuzamosan bekötött hőcserélők, öntöttvas bordáscsövek segítségével adják le.
Érdekesség, hogy a párhuzamosan bekötött hőcserélők miatt a fűtőfelületet működését 1/3-2/3 arányban tudják szabályozni. Ennek segítségével szabályozható a bejövő levegő mennyisége, így a külső hőmérséklet alapján, vagy az egyik, vagy a másik, illetve a teljes rendszer működtethető.
A helységek fűtését a fűtési nyílásoknál zsalukkal is lehet szabályozni.
Az épületben található nagy terek miatt hatalmas, például az ülésteremnél húszezer m3/óra teljesítményre van szükség.

Hogyan oldják meg az elhasznált levegő elvezetését?

Nagyon egyszerűen, a gravitációs elv alapján a padlószinten elhelyezett elvezető nyílásokon keresztül juttatják ki a helyiségből.
A fűtési rendszeren kívül a hűtés is egy nagy épületgépészeti kihívás.
Igaz, hogy az épület önmagában, a konstrukció miatt – vastag, nagy falak, hidegburkolat - elvileg a nagy melegben is hűvös marad, azonban ez önmagában még nem oldja meg a levegő cseréjét.
Korábban a már említett levegőztető rendszert hűtési üzemmódra állítva a légfolyosókba jeget, jégtáblákat csúsztattak. A budapesti közbeszéd szerint (egy fajta városi legendaként) a jeget a megfagyott Dunából vételezték, majd a meleg időkben felhasználták azokat, ki tudja, így volt-e? :)
A próbák alapján ez a gyakorlatban maximum 1 °C-ot jelentett, tehát nagy hatásfoka nem volt.
Építészeti és épületgépészeti szempontból is meglehetősen nagy problémát jelent az épület hűtése. A modern hűtési rendszerek telepítése igen nehézkes.
Jelenleg a teljes épületben összesen 12 splitklíma van, jól eldugott kültéri egységekkel, amelyek jellemzően az irodahelyiségek levegőjét kezelik.

Érdemes elmenni megnézni az Országházat, nem csak a szépsége és a lenyűgöző építészete miatt, hanem az épületgépészeti megoldásai miatt is. Az Országház azon kívül, hogy szép és az építése idejében a kor csúcsát jelentette, a modern kor mérnökeinek nagy fejtörést okozott, hogy a meglévő keretekbe hogyan lehet optimalizálni az épület klimatizálását.
Nagy kihívás volt, van és lesz!