Blogbejegyzések címkézve ezzel: 'fűtési rendszer'

Tanácsok tárolók beüzemeléséhez, az elektrokémiai korrózió elkerülésére

1. Beüzemelés előtt a hőcserélőket alaposan átmosni (üzemelő melegvíz tárolóban a használaton kívüli hőcserélőt propilén-glikollal feltölteni, mert a csőben létrejövő kondenzáció miatt gyorsan korrodálódik).
2. Készülék visszatérőire (ha 2 van, mindkettőre) mágneses iszapleválasztó egység (optimális a 12.000 Gauss vagy afeletti mágnessel rendelkező, poharas, szűrővel szerelt típus).
3. Tároló földelése (elektrokémiai korrózió miatt) valamely csonkon, EPH jegyzőkönyv, nem elég csak a fűtő-/ hűtőkészüléket földelni!
4. Műanyag közcsavar használata (elektrokémiai korrózió miatt), ha a fűtési rendszer a hőcserélőhöz réz vagy egyéb fém csővezetékkel kerül csatlakozásra, akkor dielektromos csatlakozóval le kell választani!
5. Inhibitor adalék használata: Egyik ok, hogy az alacsony hőfokú rendszerek indítás után lassabban adják le a légleválasztón a gázokat. A molibdén tartalmú anyagokat javasoljuk, melyeket nem kell olyan gyakran felülvizsgálni (250 mg/l régi radiátoros rendszer, 140 mg/l standard rendszerek acél elemekkel, 80 mg/l+biocid padlófűtés, ötrétegű, stb.), molibdén teszterrel ellenőrizzük! Polifoszfát is alkalmas lehet a puff erek kezdő vizes „passziválására”.
6. Ha lehetőség van, ne csapvízzel töltsük fel a rendszert, csak abban az esetben, ha a fűtő-/ hűtőkészülék gyártó előírásainak az megfelel. Lehetőleg használjunk részlegesen sótalanított vizet, ne használjuk az oszlopos vízlágyítókkal lágyított vizet, mert ez esetben még rosszabb a víz vezetőképessége (magas Na tartalom), mint a csapvíznek.

Optimális vízparaméterek

Kémhatás pH: 7–9, vízkeménység 5–7 nk, vezetőképesség: 150–350 μS/cm2
(egyéb adatok: száraz anyag szuszpenzióban: <2 g/l, metrikus szemcsék: <0.4 mm, klorid: max. 50 mg/l, egyéb szennyeződés: szálak nincsenek)
Természetesen a gépészeti rendszerben található fűtő/hűtőkészülék gyártójának az előírásai az elsődlegesen betartandóak!

Fenti okok között kell keresni azt, hogy gyakran korrodálódnak a szénacél tárolók és annak hőcserélői (belső szénacél csőkígyója), melyek tönkreteszik az érzékeny kondenzációs kazán, hőszivattyú, folyadékhűtő hőcserélőjét, szivattyúját vagy egyszerűen kilyukadnak.

Minden eddig felülvizsgált hiba oka a korrózió, a fűtőberendezés meghibásodása nem a melegvíztároló hibájában keresendő, hanem a nem megfelelő kivitelezésben. A gyártónk által használt alapanyagra (hőcserélő, tartálytest) vonatkozó műbizonylata rendelkezésre áll.

Beüzemelési útmutatónkban egyébiránt szerepel az alábbi tájékoztatás a jótállási feltételek között, de nyilván nem ez a lényeg, hanem, hogy biztosítsuk a problémamentes üzemeltetést és vevőink elégedettséget:
– Elektrokémiai korrózió miatt a tárolóhoz csatlakoztatott fém csőszakaszokat műanyag közcsavarral kell csatlakoztatni a tartálytesthez (álló tárolóknál csomagban mellékeljük).
– Tárolót EPH-jegyzőkönyvvel kell ellátni beüzemeléskor. A tárolót földelni kell, érintésvédelmi és főként a korrekt korrózióvédelem okán.
– Fűtési rendszerközeg kémhatása: a fűtővíz kémhatása semleges vagy enyhén lúgos lehet (max. 9 pH). Fűtési rendszerből származó korrózióra, korrózió által okozott kárért a gyártó felelősséget nem vállal, a fűtési rendszerközeg elsavasodása a hőcserélő belső felületéről nagyobb méretű acéldarabok leválását okozhatja, mely károsíthatja a fűtési rendszer elemeit.
– Tágulási tartály a jótállás feltétele (tároló térfogatának min. 5%-a), mivel annak hiánya a biztonsági szelep folyamatos csepegését, annak szennyeződését, rendellenes működését eredményezheti. Membrán előnyomását 3 havonta ellenőrizni kell.

Letöltöm a dokumentumot.

A fűtőberendezéseket, hőleadókat nem lehet egymással adekvátan összehasonlítani, ennek következtében egy-egy fűtőberendezés energia-megtakarítási lehetőségeit sem lehet egységesen meghatározni. Az ilyen állítások legtöbbször becsléseken és a múltból származó ismereteken alapulnak. Így például „ökölszabály”, hogy 1 °C hőmérséklet-különbség 6% energiafelhasználás-különbséget okoz. Régi beidegződés eredménye az is, hogy gyakran túlságosan nagy vízmennyiségek áramlanak ellenőrizetlenül a rendszer csőhálózataiban, és ennek következtében túl nagy az energiafelhasználás és a járulékos hőveszteség. 

A beszabályozással elérhető energiamegtakarítási lehetőség kb. 5–15%. Egy 140 m2 fűtött alapterületű lakóház esetében a hőtermelő berendezés 85%-os éves kihasználtságával számolva ez már megfelel a CO2-emisszió évenkénti 450–1300 kg-os csökkentésének. De hogyan is jön ez ki? 

Szinte lehetetlen a hidraulikai beszabályozás által eredményezett energia-megtakarítást pontosan számszerűsíteni. A beszabályozatlanságból eredő hibák befolyása a különböző hőelosztó rendszerekre rendkívül sokrétű. Ugyanígy a berendezések használóinak viselkedési szokásait is nehéz lenne általános érvényűen leírni. A túlfűtött helyiségekben az ablaknyitással történő hőfokszabályozás, az előremenő hőmérséklet, illetve a szivattyúteljesítmény megnövelésének mértéke teljességgel kiszámíthatatlan. 

Az energia-megtakarítás lehetősége lényegében a következő hatásokra vezethető vissza

Túlságosan magas helyiség-hőmérséklet

A fűtőtest a megnövelt térfogatáram következtében nagyobb hőteljesítményt ad le. A termosztatikus radiátorszelepek hajlamosak a zajkeltésre, mivel a magasabb térfogatáram már a méretezési tartományukon kívülre esik. A lakás használója a zaj elkerülésére gyakran teljesen kinyitja a szelepet. A következmény a megnövelt helyiség-hőmérséklet. Mint fent is írtuk, a helyiség-hőmérséklet 1°C-kal való megnövelése kb. 6%-kal növeli az energiafelhasználást. Egy „ablaknyitásos” hőmérséklet-szabályozás jelentősen nagyobb veszteségeket okoz. 

Magasabb előremenő hőmérséklet

Az előremenő hőmérséklet megnövelése a hőtermelő berendezés hőveszteségének megnövekedéséhez vezet (füstgázveszteség, sugárzásos veszteség). Ugyanígy jelentkezik a csővezeték megnövekedett hővesztesége is, ami a nem fűtendő területek (pl. pince) hőmérsékletének megemelkedését okozza. Ha elfogadjuk, hogy 1 °C helyiséghőmérséklet-növekedés kb. 6%-os hőveszteséget jelent, akkor 20 °C füstgázhőmérséklet-növekedés kb. 1,2% füstgázveszteséget okoz, 10 °C kazánhőmérséklet-emelkedés kb. 0,25%-kal növeli meg a sugárzásos veszteséget, minden 10 °C -kal történő közepes fűtővízhőmérséklet-emelés 1,5%-kal növeli a csővezeték veszteséget. A fenti veszteségtényezők kiküszöbölése hidraulikai a beszabályozáson kb. 5–15 % energia-megtakarítást eredményez mind a hőtermelőnél, mind a hőelosztó rendszernél. 

Nem megfelelően választott berendezések 

Pontosan kell méretezni  a szükséges fűtőfelületet, a túl- vagy alulméretezett radiátor termosztatikus szelepét a lakó tekergetni fogja. Egyes designradiátorok különleges festése (pl. fémszínek, mint a króm vagy arany) látványos ugyan, de csökkenti a hőleadást. Ha a megrendelő egyetért velünk abban, hogy a fűtés az fűtés, a dekoráció pedig dekoráció, akkor neki tökéletesen megfelel egy kétszeres festékréteggel ellátott minőségi radiátor, mint a Termoteknik Star. 

További veszteségi ok lehet a túlságosan megnövelt keringetőszivattyú-tömegáram

Egy hidraulikailag beszabályozatlan rendszerben a keringtetett tömegáram megnövelése (a hiányosságok megszűnésének reményében) a keringető szivattyú energiaszükségletének megnövekedésével jár együtt. Egy méretezéssel számított nyomásveszteség-érték és a térfogatáram megfelezése az üzemköltség 10–20%-os csökkenését eredményezi. 

A fűtési keringető szivattyúk áramfelvétel szempontjából átlagosan háromszorosan túlméretezettek. Az óvatos becslés is azt jelzi, hogy a fűtőberendezések korszerűsítése folytán – hidraulikai beszabályozással és elektronikusan szabályozott keringető szivattyúk alkalmazásával – az energia-felvételük kb. 40%-kal csökkenthető. 

A hidraulikai beszabályozás költsége 

Különösen a kiváló ár-érték arányú Heimeier-szelepekkel összességében tekintve nem jelent többletráfordítást. A szükséges ráfordítás az alacsonyabb üzemeltetési költségeken keresztül rövid időn belül amortizálódik. Ráadásul a CO2-kibocsátás is csökken.

Energia-megtakarítási lehetőség szabályozott keringető szivattyúval

Egy kb. 20 kW hőigényű kétlakásos családi házban a hőelosztáshoz kb. 50 W szivattyúteljesítmény tartozik. Ha 90 W-os szivattyút használunk, a teljesítményfelvétel 40 W-tal több. Évenkénti 6000 üzemórával számolva ez 240 kWh többletet jelent. 

Legyen az PEX EVOH, vagy alumíniumbetétes PEX, PE-RT csővezeték, szinte minden épületgépészeti műanyag csővezetéken ott pompázik a címben találhatóhoz hasonló hőmérsékleti és nyomásérték, mintegy alátámasztva az adott termék kiváló minőségét.
Azt is hozzá szokták tenni, hogy “a cső várható élettartama 50 év”. (Azért pont ennyi és nem 51 vagy 63, mert ez hazánkban az épületek tervezési élettartama, vagyis ez lényegében azt szándékozik üzenni, hogy “a cső is addig kitart, amíg az épület”, azaz szinte öröklétet nyerünk e kiváló termékkel.)
 
Azonban fontos tudni, hogy ezek az értékek nem egyidejűleg értendők! Önmagában igaz lehet, hogy a csővezeték kiáll akár 10 bar nyomást is (az jó sok ám...). Igaz lehet, hogy kibír 95°C hőmérsékletet. És az is, hogy a csövünk akár 50 évig is használható lesz. De ez a három érték együtt és egyszerre – jelen ismereteink szerint – sosem igaz. 

Mennyi akkor a fűtési csövek élettartalma?

Tehát 10 bar nyomáson a hőmérséklet nem lehet 95°C (illetve nem javasolt), és ha mégis így üzemeltetnénk egy csövet, annak az élettartama nem 50 év lenne, hanem valószínűleg sokkal közelebb állna az 50 naphoz... A csővezetékek részletes vizsgálatakor élettartam-diagramok készülnek, amelyek tanulmányozásából az derül ki, hogy minél magasabb a hőmérséklet és a nyomás, annál rövidebb a cső várható élettartama.

És hogy 50 év? Hát, lehet... De ilyen valós vizsgálat igazából még nem készülhetett, hiszen még nem is igen gyártanak 50 éve nyomásálló melegvizes műanyag csővezetékeket (és már 20 éve is ezzel reklámozták őket a gyártóik)... Ez egy laboratóriumi érték, amelyet egy néhány napos, hetes tesztidőszak után állapítanak meg becsléssel annak alapján, hogyan reagált a csővezeték a tesztidőszak igénybevételére. 
 
Szóval, kicsit olyasmi ez, mint hogy Moszkvában Mercedes-eket osztogattak. Van benne valami, csak nem pont úgy...

De akkor most szedjük ki még időben a csöveket a falból, padlóból?? Vagy ne is vegyünk ilyen csöveket?

Korántsem mondanánk. Az eddigiek célja csupán a tisztánlátás megteremtése volt. Azonban a fűtésre, padló- és fal-vagy mennyezetfűtésre, használati hideg vagy meleg víz vezetésére felhasznált műanyag alapú csővezetékeket általában lényegesen alacsonyabb hőmérsékleten (40-75°C) és nyomáson (1-4 bar) üzemeltetjük, és itt már valóban igazak lehetnek a hosszú élettartamra való utalások. Főként a modern fűtési rendszerekben, kondenzációs gázkazánnal vagy hőszivattyúval üzemeltetett ún. alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerekben (padlófűtés, falfűtés, mennyezetfűtés) kiválóan alkalmazhatók, sőt igazából nem is nagyon van más megoldás helyettük bizonyos alkalmazásokban. Amennyiben épp fűtéscsöveket keres, ajánljuk figyelmébe a kiváló minőségű m-tech ötrétegű csöveket.
 

Vannak ugyanakkor meggondolandó esetek, alkalmazások is. Nézzük ezeket.

Ezek közül az első a használati vizes alkalmazásterület, azon belül is főleg a használati meleg víz (ha valaki nagyon szereti a jó forró vizet a kádban, zuhanyzóban)... Itt ugyanis relatíve magas nyomás (5-6 bar, vagy akár több is) lehet, és a hőmérséklet is lehet 60 fok is. Ez tehát a fentiek alapján már viszonylag magas szintű nyomás-hőmérséklet terhelést jelent egy műanyag cső számára, meggondolandó az alkalmazása. Igaz, az energiatakarékosság napjainkban egyre fontosabbá válik, ami várhatóan “lehűti a kedélyeket” a sarokkádnyi forróvíz téren is.

Szintén kérdéses lehet a műanyag csövek alkalmazása a kevésbé modern fűtési rendszerekben, például az alacsony szinten szabályozható vegyestüzelésű kazánok mellett, ahol a hőmérséklet magasra is felfuthat, illetve a régi, 90/70°C méretezésű főleg gázkazános fűtési rendszerekben, szintén az esetlegesen magas hőmérséklet miatt.

Ezekben az alkalmazásokban, illetve ezek bizonyos eseteiben célszerűbb lehet a békesség kedvéért fém csővezetékeket használni (rézcső, rozsdamentes cső, vagy szénacél cső présfittingekkel). Ha nem biztos benne, hogy Önnek milyen fűtéscsőre van szüksége, keresse bátran ügyfélszolgálatunkat, kollégáink készséggel segítenek.

A fűtési szezonban mindenki a meleget és az energiatakarékosságot keresi. A radiátorok működésének egyik kulcsfontosságú elemei a radiátorszelepek – mégis kevesen tudják pontosan, mire jók, hogyan működnek, vagy épp melyiket érdemes választani. Ez a cikk segít eligazodni a témában, legyen szó lakásfelújításról, karbantartásról vagy egyszerű kíváncsiságról.

Mi az a radiátorszelep?

A radiátorszelep egy olyan szerelvény, amely szabályozza a fűtővíz áramlását a radiátorba. Ha a szelepet elzárjuk, nem jut meleg víz a radiátorba, így az lehűl – ha kinyitjuk, ismét melegedni kezd.

Két fő típusa létezik:

• Kézi radiátorszelep: a szelep nyitásával és zárásával szabályozza a radiátorba áramló fűtővíz mennyiségét. Nincs benne automatikus szabályozás, a hőmérsékletet a felhasználó állítja be a szelep tekerésével.
• Termosztatikus radiátorszelep: fejlettebb megoldás, amely automatikusan érzékeli a szoba hőmérsékletét, és ennek megfelelően szabályozza a melegvíz áramlását. A hőmérsékletet egy tekerőfej segítségével lehet beállítani.

Hogyan működik a termosztatikus szelep?

A termosztatikus szelep „agya” a termofej: ebben egy hőre érzékeny anyag tágul vagy összehúzódik a szobahőmérséklettől függően. Ha túl meleg van, a szelep zár – ha lehűl a levegő, újra nyit.

Ez lehetővé teszi, hogy minden helyiségben külön-külön szabályozzuk a hőmérsékletet, így nem csak kényelmesebb lesz az otthonunk, de a fűtésszámla is csökkenhet.

Mikor, melyik típust érdemes használni?

Kézi szelepet akkor válasszunk, ha egyszerű megoldásra van szükségünk, vagy ritkán használt helyiségbe szeretnénk felszerelni (pl. tároló, vendégszoba).

Termosztatikus szelep viszont ideális minden olyan helyen, ahol fontos a kényelmes és stabil hőmérséklet – például nappaliban, hálóban, gyerekszobában. Modern lakásokban és házakban ez ma már alapfelszereltség.

Mire figyeljünk választáskor?

1. Csatlakozási méret: a leggyakoribb a ½” vagy ¾” méret, de érdemes pontosan lemérni a meglévő rendszert.
2. Kivitel: létezik egyenes és sarok kivitel – attól függően, hogy a cső honnan csatlakozik a radiátorhoz.
3. Termofej típusa: lehet mechanikus (tekerős) vagy digitális. A digitális fej akár heti időprogramot is tud kezelni, sőt, van Wi-Fi-s változat is.
4. Minőség: válasszon megbízható márkát (pl. Danfoss, Heimeier, Luxor), és figyeljen az anyaghasználatra (pl. sárgaréz test, korrózióálló kivitel).

Tipikus problémák és megoldások

1. Nem melegszik a radiátor?
   Gyakori oka, hogy a szelep teljesen el van zárva, vagy elromlott. Érdemes megpróbálni megmozgatni a szeleptüskét – óvatosan, csavarhúzóval is lehet.
2. Beragadt szelep?
   Főként nyáron fordul elő, ha hosszabb ideig nem mozgatjuk. Ezért ajánlott nyári időszakban teljesen kinyitni a szelepet.
3. Zajos működés?
   Ha csobogást vagy ütést hallunk, az lehet légbuborék vagy nyomásprobléma jele. Első lépésként légtelenítsük a radiátort.
4. Egyik szoba melegebb, mint a másik?
   Valószínűleg nincs egyensúly a rendszerben. Az előbeállításos termosztatikus szelepek ebben sokat segítenek.

Használati tippek

• Fűtési szezon előtt mindig légtelenítsük a radiátorokat.
• A termosztatikus szelep ne legyen letakarva (pl. függöny, bútor által), mert akkor nem érzékeli pontosan a hőmérsékletet.
• Nyáron teljesen nyissuk ki a szelepet, hogy elkerüljük a beragadást.
• Időnként ellenőrizzük, nincs-e szivárgás vagy korrózió.

GYIK – Gyakori kérdések a radiátorszelepekről

👉 Hogyan állítsam be a termosztatikus szelepet?
A legtöbb szelepen 1–5-ös skálán lehet szabályozni. A 3-as beállítás kb. 20–21 °C-nak felel meg.

👉 Könnyű cserélni a szelepet?
A termofej cseréje egyszerű, de a szeleptest cseréjéhez a rendszer víztelenítése szükséges – ezt érdemes szakemberre bízni.

👉 Minden radiátorra kell termosztatikus szelep?
Nem feltétlenül. Legalább egy radiátornál (általában a fürdőben vagy folyosón) ajánlott egyszerű kézi szelepet hagyni, hogy biztosítva legyen a vízáramlás.

👉 Megéri termosztatikus szelepre cserélni?
Igen, főként ha cél az energia-megtakarítás és a komfort növelése. Rövid idő alatt visszahozhatja az árát.

Összefoglalás

A radiátorszelep nem csak egy egyszerű csavarható alkatrész, hanem a fűtésrendszer egyik legfontosabb eleme. Segítségével szabályozható a hőmérséklet, optimalizálható az energiafelhasználás, és növelhető a komfortérzet. A megfelelő típus kiválasztása és rendszeres karbantartása hosszú távon időt, pénzt és bosszúságot takarít meg. Weboldalunk radiátorszelepek kategóriájában, több mint 200 szerelvényt talál, a legnevesebb gyártók termékeitől, a kevésbé ismert, olcsóbb darabokig minden árszegmensben. Ha bármilyen kérdése merülne fel a továbbiakban, a Megatherm ügyfélszolgálata készséggel áll az Ön rendelkezésére.

A fűtési szezon végével sokan hajlamosak megfeledkezni a fűtési rendszerről, hiszen tavasszal és nyáron nem érezzük annak közvetlen szükségességét. Pedig épp ilyenkor, amikor a rendszer pihen, érdemes időt szánni a karbantartásra és az állapotfelmérésre. A fűtési rendszerek karbantartása nemcsak az eszközök élettartamát hosszabbítja meg, hanem biztonságosabbá és hatékonyabbá is teszi a működést – nem beszélve a költségcsökkentésről.

A karbantartás előnyei

Egy jól karbantartott fűtési rendszerrel megelőzhetők azok a hibák, amelyek a következő szezon kezdetekor jelentkezhetnek. A rejtett meghibásodások idővel súlyos problémákat okozhatnak, ráadásul a fűtési időszak elején történő javítás hosszadalmasabb és költségesebb lehet.

A rendszeres ellenőrzés révén:

• megelőzhetőek a meghibásodások,
• csökkenthető a fűtési költség a hatásfok növelésével,
• hosszabb élettartamot biztosíthat a kazánnak és a rendszer többi elemének,
• biztonságosabbá válik az üzemeltetés.

Bízza szakemberre!

A karbantartást minden esetben szakképzett, gázszerelői igazolvánnyal rendelkező szakember végezze. Egy megbízható szerelő nemcsak a kazánt ellenőrzi, hanem a rendszer többi fontos elemét is: a szűrőket, iszapleválasztókat, vízkezelőket, biztonsági szelepeket és a fűtéscsöveket is megvizsgálja. Érdemes az adott márkához hivatalosan kapcsolódó szervizpartnert választani – egyes gyártók csak így biztosítják a garancia érvényességét.

Ha Radiant kazánnal rendelkezik, az ajánlott szervizek listáját itt találja:
👉 Radiant szervizpartnerek

A karbantartás lépései

A karbantartás során a szerelő az alábbiakat vizsgálja:

• a kazán típusa, gyártója, életkora – ezek alapján tudja kiválasztani a megfelelő eljárásokat,
• az égőfej, hőcserélő és ventilátor tisztasága, működése,
• biztonsági szerelvények állapota,
• szivárgások, repedések, korrodált csövek,
• füstgáz-elvezető rendszer állapota,
• víznyomás, keringető szivattyú működése.

Ha a kazán hangja megváltozik, gyakran leáll vagy hibaüzeneteket küld, ne halogassa a szerviz kihívását! Egy időben észlelt hibával jelentős kiadásokat előzhet meg.

Ne feledkezzen meg a kéményről sem!

A fűtési rendszerek egyik legfontosabb, ám gyakran elhanyagolt része az égéstermék elvezető rendszer – azaz a kémény. A fűtési időszak során lerakódások, hőingadozás és akár madárfészkek is károsíthatják vagy eltömíthetik a kéményt. A nyílt égésterű készülékeknél ez különösen veszélyes lehet, hiszen a füstgáz – szén-monoxid – visszaáramolhat a helyiségbe.

Mivel a szén-monoxid színtelen, szagtalan, és már kis koncentrációban is életveszélyes, minden nyílt égésterű rendszer mellé ajánlott szén-monoxid-érzékelő telepítése. Ez egy egyszerű, de életmentő eszköz.

Mikor érdemes elvégeztetni a karbantartást?

A fűtési szezon lezárulta utáni hónapok ideálisak az ellenőrzésre. Ilyenkor kisebb a szerelők leterheltsége, és bőven van idő az esetleges hibák kijavítására a következő szezon előtt. Emellett egy nyári karbantartás alkalmával elkerülheti a szezonkezdési rohamot, amikor sokan egyszerre hívják a szakembereket.

Összegzés

A fűtési rendszerek karbantartása nem luxus, hanem alapvető biztonsági és gazdasági kérdés. Az éves ellenőrzés segít elkerülni a meghibásodásokat, csökkenti az energiafelhasználást, és biztosítja, hogy otthona meleg, biztonságos és költséghatékony maradjon. Ne várja meg, míg probléma adódik – tervezze meg előre a karbantartást, és forduljon megbízható szakemberhez.

Ha kérdése merül fel, vagy karbantartót keres, ügyfélszolgálatunk szívesen segít!

Az előző részben arról írtunk, milyen fontos a megfelelő hőtermelő berendezés kiválasztása. Most a fűtési rendszer másik végpontjáról lesz szó – a hőleadókról –, amelyek legalább ilyen meghatározóak, ráadásul ezek azok, amelyek leginkább „szem előtt vannak”.

Építkezni szeretnék! Kihez forduljak, ki segít eldönteni, mi számomra a legmegfelelőbb?

II. rész – Hőleadó rendszerek

Mi az a hőleadó rendszer?

A hőleadókat két fő csoportba soroljuk:

• Konvekciós (levegőmozgással járó hőátadás)
• Sugárzó (felületek közti hőátadás, levegő felmelegedése nélkül)

A konvekciós fűtés érthetőbb: meleg levegő kering a térben. A sugárzó fűtésnél viszont sokak számára nehezen elképzelhető, hogyan melegszik fel a lakás, ha nem is a levegőt fűtjük.

Egy egyszerű kísérlet segíthet ezt megérteni:
Menjünk ki egy napsütéses téli napon, és álljunk egy olyan helyre, ahol a napos és árnyékos területek közel vannak egymáshoz. Ugyan a hőmérséklet 0 °C körül van, a napon mégis érezzük, ahogy az arcunkat melegíti a nap. Pár lépés árnyékba, és már fázni is kezdünk – noha a levegő hőmérséklete nem változott. Ez a nap sugárzó hőjének hatása. Ugyanez történik a sugárzó fűtés esetén otthonunkban is.

Minden hőleadó kombinálja a kétféle hőátadást, de nem egyenlő arányban. Minél nagyobb a sugárzó hatás aránya, annál alacsonyabb közeg-hőmérséklettel is működtethető, ami hatékonyabb és energiatakarékosabb fűtést eredményez.

Ismert hőleadó rendszerek

1. Radiátoros fűtés (80% konvekció – 20% sugárzás)

Előnyei:

• Könnyen és pontosan szabályozható
• Gyorsan reagál a hőigény változásra
• Elterjedt, így sok a jól képzett szakember
• Kedvező ár-érték arány

Típusai és jellemzőik:

• Acéllemez radiátor (Star acéllemez lapradiátorok)
  A Megatherm Kft. kínálatában elérhető Star radiátor esztétikus, lekerekített kialakítású, gyermekbarát, kiváló minőségű alapanyagból (1,25 mm acéllemez) készül. Egyedülálló módon már 200 mm-es építési magassággal is elérhető, így alacsony parapet alá is beépíthető.
• Alumínium radiátor (Best aluminium tagosítható radiátorok)
  Kiváló hőleadás, különösen ajánlott panellakásokba. Fontos: ne keverjük egy rendszerben acél- és alumínium radiátorokat, mert az eltérő anyagú elemek korróziót okozhatnak.
• Törölközőszárító radiátor (m-tech fürdőszobai radiátorok)
  Kiemelkedő dizájn, fürdőszobák praktikus és stílusos eleme. Széles forma- és méretválasztékban elérhető.

2. Padlófűtés (50% konvekció – 50% sugárzás)

Előnyei:

• Egyenletes, kellemes hőérzet
• Alacsony hőmérsékletű vízzel is hatékony
• Energiatakarékos

Fontos technikai szempont:
Az oxigéndiffúzió miatt nem megfelelő csőanyag esetén korrózió, iszaplerakódás léphet fel. Ezért érdemes olyan rendszert választani, amelynél a csövek diffúziómentes kialakításúak.

3. Fal- és mennyezetfűtés (20% konvekció – 80% sugárzás)

Előnyei:

• Rendkívül hatékony sugárzó fűtés
• Alkalmas hőszivattyúval, napelemmel működő rendszerekhez
• Ugyanolyan komfortérzet alacsonyabb levegő-hőmérséklettel

Összefoglalás

A hőleadó rendszer kiválasztása nem pusztán esztétikai kérdés. A sugárzó és konvekciós arány, a működtetési hőmérséklet, az energiahatékonyság és a kompatibilitás mind-mind meghatározó tényezők.

Folytatjuk sorozatunkat a fűtési rendszerek harmadik nagy elemével: a hőtermeléstől a hőleadásig tartó úttal.

Háromrészes cikksorozatunkkal azoknak kívánunk segíteni, akik építkezés előtt állnak, és a fűtési rendszerüket tudatosan, energiahatékonyan szeretnék kialakítani. Sorozatunk első részében a kazánválasztásról lesz szó, hiszen ez az egyik legmeghatározóbb eleme egy jól működő, hosszú távon is gazdaságos fűtési rendszernek.

Építkezni szeretnék! Kihez forduljak, ki segít eldönteni, mi számomra a legmegfelelőbb?

I. rész – A kazánválasztás alapjai

Miért fontos a korai tervezés?

Az egyik legfontosabb kérdés, amit időben fel kell tennünk:
„Ki segíthet nekem abban, hogy a legjobb döntést hozzam meg?”

Minél hamarabb tesszük fel ezt a kérdést, annál több lehetőség áll előttünk. A késlekedés gyakran nem is pénzkérdés, hanem az információ és előrelátás hiánya. Sokan az építész vagy belsőépítész kezébe adják a döntéseket, és ez sok esetben működik is – de csak akkor, ha a gépészeti szempontok is időben bekerülnek a tervezésbe.

A legfontosabb tanács: ne csak építésszel konzultáljunk, hanem már a tervezés legelső fázisában kérjük ki épületgépész szakember véleményét is. A telek adottságai, a beépíthetőség és az energetikai célok együttesen határozzák meg, milyen rendszer lesz ideális számunkra.

Az épületgépészet nem utólagos kérdés

Sokan csak az építési engedély után, vagy a szerkezetkész állapotban kezdenek el a gépészeti kérdésekkel foglalkozni. Ez sajnos gyakran kompromisszumokhoz vezet – olyan döntéseket kell meghozni, amelyek korábban még szabadon alakíthatók lettek volna.

Milyen rendszert válasszunk?

Számos fűtési rendszer létezik, ezek mind más-más előnyöket kínálnak. Egyes megoldások az épület szerkezeti kialakítását is befolyásolhatják – például a passzív napenergia hasznosítása. Az egyes részfeladatok (fűtés, melegvíz, hűtés) össze is fonódhatnak, és előfordulhat, hogy egyetlen készülék több funkciót is ellát.

A fűtési rendszer három fő eleme

1. Hőtermelő berendezés (pl. kazán, hőszivattyú, napkollektor)
2. Hőleadó rendszer (radiátor, padlófűtés stb.)
3. Szabályozó és elosztó rendszer (csövek, automatika)

A kazán kiválasztása – A fő kérdések

A megfelelő kazán kiválasztásához több kérdésre is válaszolnunk kell:

• Milyen energiahordozót használunk? (földgáz, PB gáz, fa, szén stb.)
• Csak fűtésre használjuk, vagy melegvizet is szeretnénk előállítani vele?
• Álló vagy fali készülék helyezhető el a tervezett térben?
• Hogyan történik az égéstermék elvezetése és a levegő-utánpótlás?

A melegvíz-ellátás komfortfokozatai

1. Kombi kazán
   – Egyszerű, kompakt megoldás, de csak korlátozott melegvíz-ellátásra képes, hőmérséklet-ingadozással.
2. Tárolós kazán
   – Nagyobb komfortot nyújt, stabilabb vízhőmérséklettel és több csapoló egyidejű ellátására is képes.
3. Hőközpont + különálló tároló
   – Magas igényekhez ideális, akár több hőforrást is kezelni tud, szinte korlátlan melegvíz-mennyiséggel.

A kazánteljesítmény meghatározása – Ne becsüljünk, számoljunk!

A kazán kiválasztása nem érzés, hanem számítás kérdése. A legnagyobb hiba, amit elkövethetünk, az alul- vagy túlméretezés.

Gyakran alkalmaznak egyszerűsített számításokat (pl. légköbméter x fajlagos érték), ám ezek csupán becslések. A pontos hőszükséglet-számítás figyelembe veszi:

• az épület szerkezeti elemeinek hőátbocsátását,
• a helyiségek elvárt hőmérsékletét,
• a napsugárzásból és belső hőforrásokból származó nyereséget.

Túlméretezés = felesleges beruházás és folyamatos többletfogyasztás.

Melyik kazánt válasszam?

A válasz attól is függ, milyen igényeink vannak és milyen ár-érték arányra törekszünk. Ahogyan az autóknál is van különbség egy Trabant és egy Mercedes között, úgy a kazánok világában is létezik technológiai és minőségi eltérés.

A Megatherm kínálatában minden igényre található kazán, az alaptól a prémium kategóriáig.
Széles választékunknak köszönhetően valóban a felhasználóhoz igazítható megoldásokat tudunk nyújtani.

Összefoglalás

• A gépészeti tervezést kezdjük el időben, még az építészeti tervek előtt!
• Kérjük ki szakember véleményét, ne csak az építészét.
• A kazánválasztás ne márkanév, hanem műszaki tartalom alapján történjen!
• Bízzuk a választást hozzáértő tanácsadókra, akik a lehetőségek és az igények ismeretében tudnak segíteni.

Folytatjuk sorozatunkat a fűtési rendszerek második nagy elemével: a hőleadó rendszerek kiválasztásával.