RSS Hírfolyam

Blogbejegyzések címkézve ezzel: 'fűtéscsövek'

Műanyag fűtési- és melegvízcsövek: 95°C, 10 bar... Tényleg igaz?
Műanyag fűtési- és melegvízcsövek: 95°C, 10 bar... Tényleg igaz?

Legyen az PEX EVOH, vagy alumíniumbetétes PEX, PE-RT csővezeték, szinte minden épületgépészeti műanyag csővezetéken ott pompázik a címben találhatóhoz hasonló hőmérsékleti és nyomásérték, mintegy alátámasztva az adott termék kiváló minőségét.
Azt is hozzá szokták tenni, hogy “a cső várható élettartama 50 év”. (Azért pont ennyi és nem 51 vagy 63, mert ez hazánkban az épületek tervezési élettartama, vagyis ez lényegében azt szándékozik üzenni, hogy “a cső is addig kitart, amíg az épület”, azaz szinte öröklétet nyerünk e kiváló termékkel.)
 
Azonban fontos tudni, hogy ezek az értékek nem egyidejűleg értendők! Önmagában igaz lehet, hogy a csővezeték kiáll akár 10 bar nyomást is (az jó sok ám...). Igaz lehet, hogy kibír 95°C hőmérsékletet. És az is, hogy a csövünk akár 50 évig is használható lesz. De ez a három érték együtt és egyszerre – jelen ismereteink szerint – sosem igaz. 

 

Mennyi akkor a fűtési csövek élettartalma?

Tehát 10 bar nyomáson a hőmérséklet nem lehet 95°C (illetve nem javasolt), és ha mégis így üzemeltetnénk egy csövet, annak az élettartama nem 50 év lenne, hanem valószínűleg sokkal közelebb állna az 50 naphoz... A csővezetékek részletes vizsgálatakor élettartam-diagramok készülnek, amelyek tanulmányozásából az derül ki, hogy minél magasabb a hőmérséklet és a nyomás, annál rövidebb a cső várható élettartama.

És hogy 50 év? Hát, lehet... De ilyen valós vizsgálat igazából még nem készülhetett, hiszen még nem is igen gyártanak 50 éve nyomásálló melegvizes műanyag csővezetékeket (és már 20 éve is ezzel reklámozták őket a gyártóik)... Ez egy laboratóriumi érték, amelyet egy néhány napos, hetes tesztidőszak után állapítanak meg becsléssel annak alapján, hogyan reagált a csővezeték a tesztidőszak igénybevételére. 
 
Szóval, kicsit olyasmi ez, mint hogy Moszkvában Mercedes-eket osztogattak. Van benne valami, csak nem pont úgy...

 

De akkor most szedjük ki még időben a csöveket a falból, padlóból?? Vagy ne is vegyünk ilyen csöveket?

Korántsem mondanánk. Az eddigiek célja csupán a tisztánlátás megteremtése volt. Azonban a fűtésre, padló- és fal-vagy mennyezetfűtésre, használati hideg vagy meleg víz vezetésére felhasznált műanyag alapú csővezetékeket általában lényegesen alacsonyabb hőmérsékleten (40-75°C) és nyomáson (1-4 bar) üzemeltetjük, és itt már valóban igazak lehetnek a hosszú élettartamra való utalások. Főként a modern fűtési rendszerekben, kondenzációs gázkazánnal vagy hőszivattyúval üzemeltetett ún. alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerekben (padlófűtés, falfűtés, mennyezetfűtés) kiválóan alkalmazhatók, sőt igazából nem is nagyon van más megoldás helyettük bizonyos alkalmazásokban. Amennyiben épp fűtéscsöveket keres, ajánljuk figyelmébe a kiváló minőségű m-tech ötrétegű csöveket.
 

Vannak ugyanakkor meggondolandó esetek, alkalmazások is. Nézzük ezeket.

Ezek közül az első a használati vizes alkalmazásterület, azon belül is főleg a használati meleg víz (ha valaki nagyon szereti a jó forró vizet a kádban, zuhanyzóban)... Itt ugyanis relatíve magas nyomás (5-6 bar, vagy akár több is) lehet, és a hőmérséklet is lehet 60 fok is. Ez tehát a fentiek alapján már viszonylag magas szintű nyomás-hőmérséklet terhelést jelent egy műanyag cső számára, meggondolandó az alkalmazása. Igaz, az energiatakarékosság napjainkban egyre fontosabbá válik, ami várhatóan “lehűti a kedélyeket” a sarokkádnyi forróvíz téren is.

Szintén kérdéses lehet a műanyag csövek alkalmazása a kevésbé modern fűtési rendszerekben, például az alacsony szinten szabályozható vegyestüzelésű kazánok mellett, ahol a hőmérséklet magasra is felfuthat, illetve a régi, 90/70°C méretezésű főleg gázkazános fűtési rendszerekben, szintén az esetlegesen magas hőmérséklet miatt.

Ezekben az alkalmazásokban, illetve ezek bizonyos eseteiben célszerűbb lehet a békesség kedvéért fém csővezetékeket használni (rézcső, rozsdamentes cső, vagy szénacél cső présfittingekkel). Ha nem biztos benne, hogy Önnek milyen fűtéscsőre van szüksége, keresse bátran ügyfélszolgálatunkat, kollégáink készséggel segítenek.

Fűtéscsövek és szerelvények. A fűtési rendszer alapjai -3. rész
Fűtéscsövek és szerelvények. A fűtési rendszer alapjai -3. rész

Az előző két részben bemutattuk a fűtési rendszer két végpontját: a hőtermelőt és a hőleadót. Most a kettő közötti kapcsolatra fókuszálunk. Ez ugyanolyan fontos, mint a kazán vagy a radiátor kiválasztása, hiszen hiába tökéletesek az egyes elemek, ha a rendszer kapcsolatai hibásak.

 

Építkezni szeretnék! Kihez forduljak, ki segít eldönteni, hogy mi számomra a legmegfelelőbb?

III. rész – A hőtermelő és hőleadó közti kapcsolat

 

1. A kapcsolatot biztosító rendszer – csőhálózatok

A csövek anyaga és szerelési módja meghatározza a rendszer hatékonyságát, megbízhatóságát és esztétikáját.

Alapvető elvárás: rejtett szerelés

A mai elvárások szerint a csöveket jellemzően az aljzatban vagy a falban vezetik. Ez esztétikusabb és praktikusabb megoldás, kivéve, ha ez műszakilag nem megoldható. A gázvezetékek kivételével a legtöbb vezetéket ma már rejtetten szerelik családi házakban is.

 

2. A főbb csőtípusok jellemzői

 

Acélcsövek

  • Ma már főként ipari rendszerekben vagy meglévő etázs fűtések bővítésénél használják.
  • Nagy átmérő, gravitációs rendszerekhez.
  • Elavultnak számít, csak speciális esetekben javasolt.

Műanyag csövek

  • Kevésbé elterjedtek fűtésnél, de ha a vezeték maga a hőleadó (pl. padlófűtés), akkor gyakran használt.
  • Olcsóbb, de kevesebb előnnyel jár, mint a többrétegű alternatívák.

Többrétegű csövek (pl. ötrétegű csövek)

  • Legelterjedtebb megoldás napjainkban.
  • Felépítés:
    • Belső és külső réteg: térhálósított műanyag (rugalmasság, finom felület).
    • Középső réteg: alumínium (forma- és nyomástartósság).
    • Ragasztórétegek: biztosítják a stabilitást.
  • Előnyei:
    • Burkolat alá szerelhető.
    • Gyors és pontos kivitelezés.
    • Megbízható kötésrendszer (préskötés, roppantó gyűrű).
  • Veszély:
    • Gyenge minőségű termékek megjelenése: pl. vékonyabb alumíniumréteg → csalóka ár, csökkent megbízhatóság.
  • Megatherm ajánlott termékei:
    • m-tech ötrétegű csövek: Gyorsan és egyszerűen szerelhetőek, hajlékony és alaktartó csőrendszer, korrózióálló és vízkőmentes, oxigéndiffúzió mentes, széles idomválaszték
    • Alkalmasak fűtésre, padlófűtésre, ivóvízhálózatra is (típustól függően).

Rézcsövek

  • Környezetbarát, gombaölő, antibakteriális tulajdonságú.
  • Szerelhető forrasztással vagy korszerű préskötéssel.
  • Megjelenése elegáns, falon kívül is esztétikus (lakkozással).
  • Széles alkalmazási lehetőség, hosszú élettartam.

 

3. A működéshez szükséges szerelvények

 

Szabályozó és beavatkozó szerelvények

  • Radiátorszelepek

A termosztatikus szelep lehetővé teszi a helyiségenkénti szabályozást. Pl.: ha a nappaliban sokan tartózkodnak, csökken a kazán által felmelegített víz hőmérséklete, de a termosztatikus szelep más helyiségekben nyitva marad → mindenki komfortosan érzi magát.

  • Szobatermosztátok
    • Létezik manuális, digitális, programozható.
    • Heti programozású termosztát használatával:
      • 1°C hőmérséklet-csökkentés = kb. 7% energiamegtakarítás.
      • Már egy szezon alatt megtérülhet.
  • Csőtermosztátok
    • Mérési adatokat szolgáltatnak a szabályozás számára.
    • Léteznek passzív, energia nélküli típusok is.
  • Váltószelepek
    • Áramláskörök vezérlésére, hőmérséklet szinten tartására.
    • Fontos összetevő például több zónás rendszereknél.
  • Időjárás-követő szabályzók
    • A külső hőmérséklethez igazítják a kazán előremenő hőfokát.
    • Nem használható együtt szobatermosztáttal – egy rendszerben csak az egyik szükséges.

Kazánbiztosító szerelvények

  • Keringető szivattyú: A fűtőközeg keringtetése.
  • Tágulási tartály: A hőtágulásból eredő nyomásváltozás kiegyenlítése.
  • Biztonsági szelep: A túlnyomás okozta meghibásodás ellen védi a rendszert.

Egyéb fontos elemek

  • Iszapleválasztó: Eltávolítja a rendszerbe került szennyeződéseket, pl. oxigéndiffúzióból keletkező lerakódásokat is.
  • Levegő-leválasztó: A buborékok eltávolítása a rendszerből.
  • Hőcserélő: Különböző rendszerek hő-átadásához, fizikai szétválasztásához.
  • Osztó-gyűjtő: A fűtési körök szabályozása, hidraulikai beszabályozás.
  • Kazántöltő: A rendszer feltöltése és ürítése.

 

Összefoglalás

Egy jól működő fűtési rendszer észrevétlen – bármilyen az időjárás, a belső komfort állandó. Ehhez a technológia már adott, de a megfelelő alkalmazásához szakértelemre van szükség.

Kihez forduljunk?
Aki nemcsak az egyes elemeket ismeri, hanem átfogó rendszerszemlélettel a legjobb megoldást kínálja az Ön elképzelései alapján.

Az építkezés az egyik legnagyobb beruházás az életben. Az itt meghozott döntések hosszú távon hatnak ránk – vagy örömöt, vagy bosszúságot hoznak.
A gépészet a lakás értékének csak 5–15%-át teszi ki, de ha a megfelelő szakember bevonásával tervezzük meg, akkor nemcsak működik, de hosszú távon is megbízható és gazdaságos lesz.