Fűtési rendszer (kazánok, hőközpontok…)

Építkezni szeretnék! Kihez forduljak, ki segít eldönteni, hogy mi számomra a legmegfelelőbb? (1.rész)

Minél előbb fogalmazódik meg bennünk e kérdés, annál jobb. Lehetőleg még mielőtt bármiféle kötöttség korlátozná azon lehetőségeket, amik egyébként szóba jöhettek volna, ha ezt előre megfontoljuk. Igen sok esetben ez nem pénz kérdése, ezért is ajánlom minden kedves olvasó figyelmébe a következő gondolatok megismerését, megfontolását.

Egyre gyakrabban találkozunk azzal, hogy egy - egy megrendelő megbízik valamely építész, belsőépítész ízlésében az általa előre felvázolt kereteken belül, és szabad kezet biztosít számára az épület funkcionális és esztétikai összképének kialakítására. Nagy általánosságban, ezen esetekben nincs is gond, mert ilyenkor a kor vívmányai, ízlésvilága a megfelelő pillanatban "kerülnek helyzetbe" ahhoz, hogy a megbízó szükségtelen - vagyis a késedelemből adódó - kompromisszumok nélkül hozhassa meg a számára megfelelő döntést. A gond akkor jelentkezik, ha ez a lépcső kimarad az előkészítésből.

Akik megtehetik, azt tanácsolom, hogy már az építés helyszínének kiválasztásakor kérjék ki a tervezési, kiválasztási munkában részt vevő szakemberek véleményét. És ami a legfontosabb, hogy ne csak az építész, de az épületgépész szakember véleményét is! Amennyiben erre nincs mód, akkor pedig még mielőtt bármi módon elköteleznék magukat, pótolják e hiányosságot. A telek adottságai, beépíthetősége igen nagymértékben korlátozzák azokat a lehetőségeket, amelyek elvárásainknak megfelelnek.
 
Az építész feladata az épület összképének megtervezése, a helyiségek épületen belüli kiosztása, az írásom tárgyát képező épületgépészet feladata ezen túl a megálmodott tér komforttal való felruházása, mégpedig a kor energiahasznosítási és környezetvédelmi követelményeinek megfelelően. Sajnálatos tény, hogy az épületgépészet kérdése gyakran csak akkor kerül előtérbe, amikor az épület már rendelkezik érvényes építési engedéllyel, esetleg már a szerkezetkész stádiumban van. A leginkább megfelelő megoldás sajnos ekkor már nem igazán, vagy csak kompromisszumok árán érhető el. Mindez elkerülhető a megfelelő előkészítéssel.

Egy-egy igény megoldására természetesen több jó alternatíva létezhet, és ezek mindegyikének meglehet a maga előnye. Ezt azonban csak képzett szakember segítségével tudjuk mérlegelni, mert ő tudja ismertetni a különböző rendszerek tulajdonságait. Mindezt azért tartom fontosnak, mert vannak olyan rendszerek, amelyek befolyásolják az épület szerkezeti kialakítását (gondoljunk pl. passzív napenergia felhasználásra). Jelenleg olyan széles választék jellemzi az épületgépészeti célokra felhasználható termékek területét, ami az alkalmazott technológia és az ezen belüli minőségi igényünknek is széles tárházát nyújtja. A megoldásra váró gépészeti részfeladatok gyakran mosódnak össze, ezekre később az adott téma tárgyalásakor szeretnék bővebben kitérni. Csak példaként: egy hőtermelő berendezés elvégezheti a fűtési hőigény fedezését, de a használati melegvíz készítést is, vagy máskor ugyanaz a készülék valósítja meg a fűtési és hűtési funkciót egyaránt.

A fűtési rendszerek elemei három fő feladat köré csoportosíthatók:
Hőtermelő berendezés
Hőleadó rendszer
A kettő fizikai kapcsolatát, valamint felügyeletét végző rendszer.

Hőtermelő berendezés
Ma leginkább kazánként ismerjük az e feladatot biztosító berendezést, de alternatív energiát hasznosító egyéb megoldások is léteznek, gondoljunk csak a napkollektorra, a hőszivattyúra, gázmotorokra. Ebben az összefoglalóban azonban a kazán kiválasztásához szeretnék támpontokat nyújtani. Ehhez a következő kérdésekre kell válaszolnunk:
Milyen energiahordozóval üzemel a készülék (földgáz gáz, PB gáz, fa, szén, stb..).
A pontos feladat meghatározása: csak fűtésre, vagy használati melegvíz (a szakzsargonban: HMV) termelésre is használjuk a készüléket.
Álló vagy fali készülék elhelyezésre van lehetőség?
Milyen az égéstermék elvezetés és az égési levegő-utánpótlás módja?
Amennyiben a HMV- t is ez állítja elő, úgy további alternatívák lehetnek. Ezek komfortigény kielégítésük növekvő sorrendjében a következők:

Az úgynevezett kombi kazánok - ezek jellemzője (gyártmánytól függetlenül), hogy csak korlátozott számú csapoló egyidejű ellátására alkalmasak, valamint még így is előfordulhat a kifolyó víz hőmérsékletének ingadozása.

Tárolóval egybeépített kazán (ez fali és álló készülék esetében is lehetséges) - ezek a készülékek már magasabb komfort igényt elégítenek ki, már nem jellemzi a hőmérsékletingadozás, valamint nagyobb mennyiségű egyidejű vízmennyiséget biztosít.
Hőközpontok - ez egy olyan fűtő készülék, ami alkalmas egy különálló tárolóban lévő víz felmelegítésére. Hasonló az előző típushoz, de a készen tárolt víz mennyisége több, a tároló űrtartalmának megfelelően, valamint akad olyan tároló is, ami egyszerre több hőtermelő igénybevételével is üzemel. Ez a megoldás szinte korlátlan HMV mennyiséget biztosít.

Ezután következik az épület hőszükséglet meghatározása, ami a kazán maximális teljesítményének meghatározásához szükséges. No, itt legyünk nagyon óvatosak, mert sok pénzt nyerhetünk, de veszíthetünk is ennél a lépésnél. Én is ismerem, a szinte mindenki által használt azonnal számolható választ, hogy x kW kazán kell, de gondolkodjunk csak el: milyen, az épületre jellemző, tulajdonságok alapján adható ez a válasz? Bizony csak egy két adat, főleg a varázsképlet, a "légköbméter és egy várható fajlagos energia mennyiség szorzata" adja az eredményt. Ez a meghatározás azonban csak egy saccolás, ami egy gyors helyzetfelmérésre elegendő, és alkalmas arra, hogy a megrendelő bizalmát elnyerve, segítsünk a helyes rendszer kiválasztásában.

Tény, hogy önmagában a fűtendő légtérfogat és a hőszükséglet között nincs kapcsolat. A pontos méretezés szabványban meghatározott keretek között történik. Ez a határolószerkezetek hőátbocsátási tényezőjének meghatározásával, és az elválasztott terek méretezési hőmérsékletének ismeretében számolható. A szabvány azonban lehetőséget kínál korrekciós tényezők használatára, (pl. napsugárzási tényező, a berendezések hőtermelése). Ez nem csak nekünk szakembereknek fontos, hanem a megrendelőnek is, mert a szerelői becslés alapján meghatározott hőveszteség általában többszörösen felülmúlja a tényleges igényt. Ennek alapján nem csak a beruházás értéke nő meg, hanem ez a tévedés a későbbiekben is folyamatosan többletenergia felhasználást eredményez.

Nos, az előző kérdések megválaszolása és a pontos hőszükséglet ismeretében határozható meg a szóba jöhető készülékek köre. És itt kell nagyon jó döntést hoznunk, mert - mint minden területen -, itt is találhatók a kínálaton belül Trabantok és Mercedesek, és csak a kereskedelmen múlik, melyik cég, melyik üzlet melyiket kínálja.

A Megatherm tudatosan úgy állítja össze kínálatát, hogy a legkedvezőbb ár-érték arányt kínálja partnereinek, és emellett igen széles típusválasztékkal rendelkezik. Ma már nem igazán van alapja annak a régi osztályozási rendszernek a kazánok terén, amely szerint vannak egyrészt a német ipar termékei, másrészt az ide nem sorolható készülékek. Ne csak a márkát, hanem a műszaki színvonalat válasszuk! A Megatherm Kft. igen szerencsés ebben a helyzetben, mert kínálatában megtalálható minden igénynek megfelelő típus. Mindenki számára a legmegfelelőbb megoldást tudjuk kínálni, azonban a bőség zavara miatt nehéz olyan összegzést készíteni, ami lehetővé teszi a könnyű eligazodást. Ezért forduljanak bizalommal üzleteink szakképzett eladóihoz, akik készséggel segítenek a választásban.

Tóth László
Épületgépész – mérnök