A kazán egy laikus számára általában gázkazán, vagy vegyeskazán, amivel fűtünk, esetleg kombi cirkó, amivel meleg vizet is csinálunk. Arról is hallott már a legtöbb ember, hogy vannak modern faelgázosító meg pellet kazánok, és az is rémlik, hogy a kazánok lehetnek a földön állók, falikazánok, vannak, amelyek öntött vasból, mások lemezből készülnek, és van olyan hogy nyílt meg zárt égésterű meg kéményes és turbós kazán, de hogy ezek mit jelentenek pontosan, és mikor melyiket célszerű beszereltetni egy lakás vagy családi ház központi fűtésének kiépítésekor, felújításakor, azt a legtöbben már nem tudják. Nézzük meg hát pontról-pontra röviden, hogy mi is a kazán és milyen fajtái vannak. A kazán fűtőberendezés. A fűtéshez használt tüzelőanyag (gáz, olaj, szén, fa, pellet, préselt bio-tüzelő) elégetésével hőenergiát szabadít fel, és ezt egy közvetítő közegnek átadja. Ez a közvetítő közeg lehet a fűtési csővezetékben keringő víz, gőz vagy egyéb folyékony vagy gáz halmazállapotú anyag is. Léteznek olyan kazánok is, amelyekben nincs közvetítő közeg, hanem gáz keletkezik, és ez adja le a hőt a fűtési rendszerben. Az ilyen kazánok a gázgenerátorok. A kazán működéséhez feltétlenül szükséges az égés. Az égéshez szükséges megfelelő levegőellátás, el kell vezetni a füstgázt, és mivel veszélyes üzemről van szó, körültekintően meg kell tervezni az elhelyezését, és be kell tartani a vonatkozó biztonsági előírásokat! Csak engedéllyel rendelkező mérnök készíthet fűtéstervet, gáztervet amit gázkazán esetén a gázműveknek engedélyezni kell, de készülékcserét is csak igazolvánnyal rendelkező minősített gázszerelővel szabad végeztetni. A füstgáz elvezetésére szolgáló kéménynek is meg kell felelni a kazánhoz, annak a tüzelési módjához (gáz vagy szilárd, vegyes), és a kéményseprő vállalatnak engedélyezni, és rendszeresen ellenőrizni kell a kéményt, hogy megfelel-e az előírt biztonsági követelményeknek. Aszerint, hogy milyen tüzelőt használ, a kazán lehet szilárd tüzelésű (szenet, szénport, fát, pelletet, biomasszát, vegyes tüzelőanyagot, hulladékot eltüzelő), folyékony tüzelőanyagú (olajos) és gázkazán (földgázzal, PB gázzal, stb. működő). A különféle: szilárd, folyékony, vagy gáznemű tüzelőanyag elégetése más-más tüzelőberendezéssel történik. A kazánnak az a része, ahol az égés történik, a tűztér. Az itt keletkező forró füstgáz, égéstermék a hőcserélőkön, besugárzott hőátadó felületeken leadja a hőt. A tüzelési módok közül napjainkban talán a legfontosabb a gáztüzelés. Előnye, hogy tisztán és egyszerűen lehet üzemeltetni: nem kell nehéz, piszokkal járó, szagos tüzelőanyagokkal feltölteni, és nem keletkezik visszamaradó hamu, égéstermék a készülékben, amit ki kellene tisztítani. Ez a tüzelés mód automatizálható, relatíve alacsony beruházási költséggel kiépíthető. A gáztüzeléshez gázégőket használunk, amelyek kivitele, mérete sokféle lehet attól függően, hogy erőművekben, társasházi méretekben vagy egyes lakások szintjén kell biztosítani a fűtést a kazánnak, amelybe beépítik. Szilárd tüzelőanyagok elégetése jellemzően rostélytüzeléssel történik. A tüzelőanyag a tűztérben begyullad, elég, a hamu és salak pedig lehullik a rostélyról. Szénportüzelésnél a tökéletesebb égéshez a szenet porrá törik, és levegővel keverve szénporégőkkel fújják be a tűztérbe, olajtüzelésnél olajégők fújják be a porlasztott olajat a tűztérbe, ahol elég. A kombinált vagy vegyes tüzelés különböző halmazállapotú tüzelőanyagok egyidejű, vagy felváltva történő tüzelésére alkalmas. A gázkazánokról röviden A gázkazán éghető gáz (földgáz, PB gáz, biogáz, kohógáz) elégetésével hőenergiát termel, amit közvetítő közeg (fűtési víz) segítségével távolabbi pontokra lehet továbbítani. Gázerőművekben hatalmas, 500 MW nagyságrendű gázkazánok, a lakásokban családi házakban különféle, de jóval kisebb teljesítményű háztartási gázkazánok (10-20-30 kW nagyságrendben) működnek A gázkazánok égéstermék elvezetés és égési levegőellátás szerint égéstermék elvezetés nélküli (kisebb melegvíz készítő gázbojlerek) és égéstermék elvezetéssel rendelkező, de a helyiség légterétől nem független (nyitott égésterű gázkazánok), vagy a felállítási helyiségtől elzárt égésterű (zárt égésterű, turbo, kondenzációs) kazánok lehetnek. A 140 kW-nál nagyobb egység-hőterhelésű gázfogyasztó készülékekre már speciális előírások vonatkoznak tűzrendészeti szempontból is. Egy átlagos méretű régebbi építésű lakás, családi ház fűtéséhez 20 kW körüli teljesítményű kazán megfelel. Az aktuális szabályozásnak megfelelően épített, sokkal jobb szigeteléssel rendelkező lakásokba ennél lényegesen kisebb gázkazán is elegendő. A fűtővíz keringése szempontjából lehet gravitációs és kényszercirkulációs a fűtés. A legtöbb modern gázkazán tartalmazza a fűtővíz szivattyút, de külön telepíthető szivattyús típusok is léteznek. A gázkazánok égője általában egy gyújtólángot és egy főégőt tartalmaz, az újabb kondenzációs gázkazánok gázelosztó égőcsővel működnek, ami alacsonyabb füstgázhőmérsékletet és kisebb veszteséget eredményez. A korszerű gázkazánok modulálciós (folyamatos) teljesítményszabályozású égővel rendelkeznek, ami teljesítményt a helyiség-termosztáttal fokozatmentesen változtatja. Elhelyezés szerint a kazánok lehetnek fali és állókazánok. A fali gázkazánok, kis súlyúak, egyes típusaik fürdőszobában is elhelyezhetőek. Az álló gázkazánok általában nagyobb teljesítményűek, súlyuk is nagyobb. A legtöbb fűtő gázkazán váltószelep beépítésével használati meleg víz előállításra, indirekt melegvíztárolók fűtésére is alkalmas. A kombi gázkazánok fűtésre és használati meleg víz (HMV) előállításra is alkalmasak. A beépített tárolós gázkazánok nagy HMV tárolóval rendelkeznek, nagyobb meleg víz igény esetén is komfortos fűtést és HMV ellátást biztosítanak. A nyílt égésterű atmoszferikus gázkazánok az égés során közvetlen környezetükből használják az oxigént, hátrányuk, hogy kapcsolatban vannak a légtér levegőjével, és a füstelvezetéshez viszonylag nagy kéményre van szükség, és légbevezetést is igényelnek. A zárt égésterű gázkazánok az égéshez szükséges levegőt épületen kívülről nyerik, ezért biztonságosabbak. A levegő beszívását, a füstgáz elvezetést beépített ventilátor biztosítja. A gázkazánok fő égéstermék elvezetési típusai a kéményes, turbós, és kondenzációs gázkazánok. Kéményes gázkazánnak nevezzük általában a gravitációs égéstermék elvezetésű kazánokat, amelyek általában nyílt égésterűek. A turbós gázkazánok zárt égésterűek. Füstgáz-elvezetésük koaxiális, kettős csövön keresztül valósul meg. Egyik csövön levegő jut a kazánba, másikon égéstermék távozik. A füst elvezetést ventilátor biztosítja. A füst áramlása az épület légterétől független, ezért biztonságosabbak, mint a nyílt égésterű kéményes kazánok. A kondenzációs kazánok zárt égésterűek (turbósak), de képesek a füstgázban lévő vízgőz hőenergiájának a hasznosítására. A hagyományos gázkazánok a füstelvezetés során ezt a hőt nem tudják hasznosítani, ezért a füstgázzal együtt távozik a kéményen vagy turbócsövön keresztül. A földgáz (ill. gáznemű tüzelőanyag) a levegővel keveredve tűz- és robbanásveszélyes. A lakás belső gázszerelési tervét engedélyeztetni kell, és a MKEH-nél nyilvántartásba vett kivitelező készítheti. A gázkazánt és a gázvezetékeket a rendeletek szerint időnként ellenőriztetni kell. A gázkazán üzemeltetéskor a gyártó használati utasítását be kell tartani. Fűtés vegyestüzelésű kazánnal, olcsóbban… Vegyestüzelésű kazán használatával kevés pénzből megoldható a fűtés. A vegyestüzelésű kazán mindenkinek ajánlott, aki nyitott a megújuló energiaforrások használatára és valamint alternatívát keres a gázfűtéssel szemben vagy mellette. A vegyestüzelésű kazán üzemeltetéséhez szükséges fűtőanyagok könnyedén és olcsón hozzáférhetők, a konyhai vagy mezőgazdasági hulladék elégetésére is alkalmas, üzemeltetése olcsóbb a gázfűtésnél. A vegyestüzelésű kazánok legfontosabb részei a kazántest, a burkolat, a tüzelőajtó, a hamutér, a rostély és különböző tartozékok, biztonsági berendezések. A vegyestüzelésű kazán tüzelőanyaga lehet a tűzifa, a fabrikett, a pellet, a szalmabrikett, a szalmabála, a barnaszén és a feketeszén, de akár növényi hulladék is, amelyet a vegyestüzelésű kazán típusától és a tüzelőanyag tárolására rendelkezésre álló helytől függően célszerű megválasztani. Különböző tűztér méretű vegyestüzelésű kazánok közül választhat, akik korszerű fűtésrendszert szeretne: egyes kazánokba akár méteres darabokban is be lehet tölteni a tüzelőanyagot. Ezt a kazán használójának kell megtenni, és rendszeresen után is kell tölteni. A tűztér nagyságától függően a tüzelő 2-6 óra alatt ég el. A vegyestüzelésű kazános fűtési rendszer kiépítéséhez megfelelő kémény szükséges. Termosztatikus keverőszelep segítségével tartható fönn az állandó magas hőmérsékletet a berendezés belsejében; huzatszabályzó szabályozza a teljesítményt; visszahűtőszelep óvja a túlmelegedéstől a berendezést; a felmelegedett fűtővíz biztonságos tárolásához és a túlnyomás elkerüléséhez pedig tágulási tartály szükséges. A vegyestüzelésű kazánt közvetlenül a központi fűtésrendszerhez kell csatlakoztatni. Használatával kedvező fenntartási feltételek mellett biztosíthatjuk az épületben lakók fűtési és melegvíz használati szükségleteit, egy puffertartály beiktatásával pedig tovább növelhetjük a fűtőeszköz hatásfokát. Erre akkor van szükség, ha a kazán több energiát termel óránként, mint amennyire a háztartásnak szüksége van. Ez gondoskodik a vegyestüzelésű kazán által termelt felesleges fűtési energia tárolásáról. Amint a fentiekből is látszik, a vegyestüzelésű fűtési rendszer kialakítása szakértelmet kívánó feladat. Ehhez és a megfelelő vegyestüzelésű kazán megtalálásához kérje gázszerelő szakember segítségét. A vegyestüzelésű kazán használható önmagában, de gázfűtéssel is kombinálható. Amennyiben a lakóegységben gázfűtés is kiépítésre került, akkor folyamatos fűtést biztosíthatunk akkor is, amikor nem tartózkodunk otthon. A vegyestüzelésű kazán ugyanis folyamatos tüzelőanyag adagolást igényel, míg a gázfűtéssel távollétünk alatt is gondoskodhatunk a „temperáló fűtésről”. A vegyestüzelésű kazán üzemeltetése egyszerű, különösebb szaktudást nem igényel. A vegyestüzelésű kazánok nagyon ritkán hibásodnak meg, kicsi a karbantartásigényük. Amire a vegyestüzelésű kazános rendszernél figyelni kell, az az égéstermék felhalmozódása, ezt ugyanis rendszeresen el kell távolítani a tűztérből.