Hírlevél

Név és email cím megadásával feliratkozhat hírlevelünkre vagy törölheti korábbi feliratkozását.


 
   
Feliratkozás    
Leiratkozás    

 Visszahívjuk!

Amennyiben szolgáltatásunk vagy termékeink iránt érdeklődik, kérjük, adja meg telefonszámát, hogy visszahívhassuk Önt a kért időpontban!


 
 

Visszahívásra alkalmas időpont

Küldés    

Fűtéskorszerűsítés - Kazáncsere - Pályázat

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 milliárd forinttal támogatja a lakások önálló fűtésrendszerének kazáncserével megvalósuló korszerűsítését. A pályázati úton elnyerhető forrásból lehetőség nyílik a lakóingatlanok elavult állapotú gázkazánjainak új kondenzációs gázkazánra történő cseréjére, és ehhez kapcsolódóan a fűtési és használati melegvíz-rendszerük korszerűsítésére.
Kattintson ide a részletes tájékoztató elolvasásához, és tekintse meg a pályázathoz ajánlott kazánjainkat!

Mivel pazaroljuk az energiát?


 A fűtőberendezéseket, hőleadókat lehet egymással adekvátan összehasonlítani, ennek következtében egy-egy fűtőberendezés energia-megtakarítási lehetőségeit sem lehet egységesen meghatározni. Az ilyen állítások legtöbbször becsléseken és a múltból származó ismereteken alapulnak. Így például „ökölszabály”, hogy 1 °C hőmérséklet-különbség 6% energiafelhasználás-különbséget okoz. Régi beidegződés eredménye az is, hogy gyakran túlságosan nagy vízmennyiségek áramlanak ellenőrizetlenül a rendszer csőhálózataiban, és ennek következtében túl nagy az energiafelhasználás és a járulékos hőveszteség. 

A beszabályozással elérhető energiamegtakarítási lehetőség kb. 5–15%. Egy 140 m2 fűtött alapterületű lakóház esetében a hőtermelő berendezés 85%-os éves kihasználtságával számolva ez már megfelel a CO2-emisszió évenkénti 450–1300 kg-os csökkentésének. De hogyan is jön ez ki? 

Szinte lehetetlen a hidraulikai beszabályozás által eredményezett energia-megtakarítást pontosan számszerűsíteni. A beszabályozatlanságból eredő hibák befolyása a különböző hőelosztó rendszerekre rendkívül sokrétű. Ugyanígy a berendezések használóinak viselkedési szokásait is nehéz lenne általános érvényűen leírni. A túlfűtött helyiségekben az ablaknyitással történő hőfokszabályozás, az előremenő hőmérséklet, illetve a szivattyúteljesítmény megnövelésének mértéke teljességgel kiszámíthatatlan. 

Az energia-megtakarítás lehetősége lényegében a következő hatásokra vezethető vissza:
– Túlságosan magas helyiség-hőmérséklet: a fűtőtest a megnövelt térfogatáram következtében nagyobb hőteljesítményt ad le. A termosztatikus radiátorszelepek hajlamosak a zajkeltésre, mivel a magasabb térfogatáram már a méretezési tartományukon kívülre esik. A lakás használója a zaj elkerülésére gyakran teljesen kinyitja a szelepet. A következmény a megnövelt helyiség-hőmérséklet. Mint fent is írtuk, a helyiség-hőmérséklet 1°C-kal való megnövelése kb. 6%-kal növeli az energiafelhasználást. Egy „ablaknyitásos” hőmérséklet-szabályozás jelentősen nagyobb veszteségeket okoz. 
– Magasabb előremenő hőmérséklet: az előremenő hőmérséklet megnövelése a hőtermelő berendezés hőveszteségének megnövekedéséhez vezet (füstgázveszteség, sugárzásos veszteség). Ugyanígy jelentkezik a csővezeték megnövekedett hővesztesége is, ami a nem fűtendő területek (pl. pince) hőmérsékletének megemelkedését okozza. Ha elfogadjuk, hogy 1 °C helyiséghőmérséklet-növekedés kb. 6%-os hőveszteséget jelent, akkor 20 °C füstgázhőmérséklet-növekedés kb. 1,2% füstgázveszteséget okoz, 10 °C kazánhőmérséklet-emelkedés kb. 0,25%-kal növeli meg a sugárzásos veszteséget, minden 10 °C -kal történő közepes fűtővízhőmérséklet-emelés 1,5%-kal növeli a csővezeték veszteséget. A fenti veszteségtényezők kiküszöbölése hidraulikai a beszabályozáson kb. 5–15 % energia-megtakarítást eredményez mind a hőtermelőnél, mind a hőelosztó rendszernél. 
Nem megfelelően választott berendezések: pontosan kell méretezni  a szükséges fűtőfelületet, a túl- vagy alulméretezett radiátor termosztatikus szelepét a lakó tekergetni fogja. Egyes designradiátorok különleges festése (pl. fémszínek, mint a króm vagy arany) látványos ugyan, de csökkenti a hőleadást. Ha a megrendelő egyetért velünk abban, hogy a fűtés az fűtés, a dekoráció pedig dekoráció, akkor neki tökéletesen megfelel egy kétszeres festékréteggel ellátott minőségi radiátor, mint a Termoteknik Star. 
– További veszteségi ok lehet a túlságosan megnövelt keringetőszivattyú-tömegáram. Egy hidraulikailag beszabályozatlan rendszerben a keringtetett tömegáram megnövelése (a hiányosságok megszűnésének reményében) a keringető szivattyú energiaszükségletének megnövekedésével jár együtt. Egy méretezéssel számított nyomásveszteség-érték és a térfogatáram megfelezése az üzemköltség 10–20%-os csökkenését eredményezi. 

A fűtési keringető szivattyúk áramfelvétel szempontjából átlagosan háromszorosan túlméretezettek. Az óvatos becslés is azt jelzi, hogy a fűtőberendezések korszerűsítése folytán – hidraulikai beszabályozással és elektronikusan szabályozott keringető szivattyúk alkalmazásával – az energia-felvételük kb. 40%-kal csökkenthető. 

A hidraulikai beszabályozás költsége (különösen a kiváló ár-érték arányú Heimeier-szelepekkel) összességében tekintve nem jelent többletráfordítást. A szükséges ráfordítás az alacsonyabb üzemeltetési költségeken keresztül rövid időn belül amortizálódik. Ráadásul a CO2-kibocsátás is csökken.

Energia-megtakarítási lehetőség szabályozott keringető szivattyúval: egy kb. 20 kW hőigényű kétlakásos családi házban a hőelosztáshoz kb. 50 W szivattyúteljesítmény tartozik. Ha 90 W-os szivattyút használunk, a teljesítményfelvétel 40 W-tal több. Évenkénti 6000 üzemórával számolva ez 240 kWh többletet jelent.